Egészségügy a közeljövőben

Orvos nélküli kórházak?

2016. február 15. 11:00

Három ausztrál kutató szerint a nem túl távoli jövő kórházaiban robotok és intelligens programok helyettesíthetik az orvosokat. Az átalakulás már megkezdődött, a realistábbak viszont inkább a mainál nagyságrendekkel hatékonyabb ember-gép együttműködést képzelnek el.

Az ausztrál Queensland Műszaki Egyetem három kutatója, Anjali Jaiprakash (orvosi robotika), Jonathan Roberts (robotika) és Ross Crawford (ortopédia) a robotok egészségügyi szerepéről, közeljövőjükről írt tanulmányt a Conversation brit kiadásában. Konklúziójuk első olvasásra meghökkentőnek, sci-finek tűnik: az infokommunikációs technológiák fejlődése orvos nélküli kórházakhoz vezethet.

Ember vagy robot?

Érdekes kérdésfelvetéssel kezdik: képzeljük el, hogy gyerekünkre életmentő műtét vár. Két lehetőség közül választhatunk: a hagyományost orvosok és ápolónők képviselik, az eddigi tapasztalatok alapján a siker esélye 90 százalék. A másikat a kórház tech-specialisták által vezetett gyárszerű szárnyában robotok végeznék. A szintén hosszú időre visszanyúló statisztika 95 százalékkal kecsegtet. Hogyan döntsünk?

Ha racionálisan gondolkodunk nyilván a nagyobb túlélési esélyt jelentő második mellett voksolunk. De tényleg elfogadjuk, és hagyjuk, hogy gépek gyógyítsanak orvosok helyett? Mi van ha tévednek? Mert szoktak tévedni…

A robotpilóta és a vezető nélküli autók mellett az egészségügyben is tért hódítanak az automatizált megoldások. Nem kell tökéletesnek lenniük, „csak” dolgozzanak valamivel jobban, mint az ember. Jóslatokba bocsátkozni, időpontokról elmélkedni felesleges, de inkább előbb, mint utóbb tényleg megtörténhet a váltás.

Ember nélkül nem megy

Mit jelenthet ez a kórházaknak? Készek-e az újonnan építettek a robotjövőre? És mi, emberek valóban felkészültünk rá? Aligha…

Doktorok, szakértők többsége nem ért egyet ezzel a jövőképpel. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint az MI valóban komoly fejlődésen megy keresztül, de az orvos pótolhatatlan: a legjobb potenciális párosítás ember és technológia, humán és gépi intelligencia együtt.

A madridi Szent Károly klinika innovációs osztályát vezető Julio Mayol hasonlóan látja: „az emberi dolgokat hagyjuk meg az embernek, a számítógépek pedig foglalkozzanak az adminisztrációval.” Érdekes véleményt formált az IBM orvosi alkalmazásokra „befogott” Watson szuperszámítógépéről is: „az ő technikai eredményei a legjobbak, de a valósághoz kell kapcsolódniuk.”

Herbert Chase, a Columbia Egyetem biomedikális informatikával foglalkozó szakembere a (folyamatosan növekvő) számokra emlékeztet: 13 ezer betegséget ismerünk, 6 ezer gyógyszer, 4 ezer orvosi és sebészi folyamat, sok-sokezer elektronikus orvosi rekordokban tárolt adat áll rendelkezésünkre. Ennyi információ feldolgozása gépek nélkül nem megy, ők tesznek okosabbá minket.

De hogyan jutnak el a gépek addig, hogy orvosok valóban megbízható segítői legyenek?

„Nem számít, milyen intelligenssé válnak, gép és beteg között mindig szükség lesz orvosokra, a beteg személyére vonatkozó speciális ajánlásaikra” – véli Chase.

Egészség-gyárak

Más iparágakkal ellentétben, az egészségügyben, azon belül főként a kórházakban érthető biztonsági okok miatt lassabban vezetik be a robotikát és a többi mesterségesintelligencia-megoldást.

Az utóbbi tíz évben viszont egyre több kórház mozdult el a hatékonyabban működő „egészséggyár,” „fókuszált gyárak” felé: ezek az intézmények egyes kulcsfolyamatokra összpontosítanak, specializálódnak, a munkamenet így gördülékenyebbé, iparibbá válik. Az autógyártásból átvették a „karcsúsított” feldolgozást (lean processing): a humán munkaerőt igyekeznek mentesíteni a különösebb szakértelmet nem igénylő rutinszerű tevékenységek alól, amivel összetettebb feladatok és esetek megoldására ösztönzik őket.

Az egészséggyárak a fejlődés egy pontját elérve robot-egészséggyárakként fognak működni, addig viszont komoly átalakulásoknak kell végbemenniük. Egyes elemek most is a majdani helyükön vannak, biztonságos használatuk előtt viszont rengeteg tesztre lesz szükség.

Programok diagnosztizálnak kérdéssorok alapján, algoritmusok informálódnak, tesznek javaslatokat orvosok által alkalmazott különféle gyógymódokkal kapcsolatban. Robotok (például a Da Vinci rendszer) segíti a sebészek munkáját – ezekben az esetekben az orvos kontrollál mindent, a gép sokkal inkább szolga, mint irányítószerepet játszik. Idővel persze elképzelhető, hogy felkészült masinák végzik a műtétek jelentős részét.

Kié a felelősség?

A Queensland Műszaki Egyetem kutatói szerint húsz év múlva teljesen mások lesznek a kórházak. Az ágyak autonóm mozognak és szállítják a beteget a sürgősségi teremből a műtőbe. A prioritási sorrendet is MI-eszközök segítségével határozzák meg, kezelésekkel kapcsolatos döntésekben szintén részt vesznek „okos” programok.

Saját egészségügyi információinkat, szedett gyógyszereinket vagy bőr alá ültetett chipről vagy okostelefonról olvassák majd a gépek. Nem kell többé várni az orvosi adatokra, ha egy beteg elájul a rendelőben.

A gyógyszeradagolásról robotok gondoskodhatnak, a rehabilitációban is segédkeznek.
A jövő orvosainak másfajta tudással kell rendelkezniük, mint a maiaknak. A digitalizáció következtében kötelező lesz programozniuk, és más számítógépes ismeretekkel is kell rendelkezniük.

Az önvezérlő autókhoz és a gépeknek komoly autonómiát adó technológiákhoz hasonlóan az egészségügy robotizálásával kapcsolatban szintén ugyanaz a kérdés ugrik be: ki a felelős, ha valami nem sikerül, hiba csúszik közbe, és a beteg állapota romlik, esetleg meghal.

Komoly szabályozási vitákra számíthatunk, de a fontos döntések meghozásában – a közeljövőben biztosan – egyelőre mindig részt fog venni ember.
 

A bejegyzés trackback címe: http://digit.mandiner.hu/trackback/20351