Nem tüntetnek érte, de a jövő múlik rajta

2016. március 4. 12:40

Stubnya Bence
Index

Hatalmas hiány van itthon informatikusból: a kormányzat részére készített tanulmány alapján 22 ezer informatikust tudnának felvenni a hazai cégek, és az IT-iparág fejlődése miatt ez a szám csak nőni fog.

2015-ben 22 ezer informatikus végzettségű dolgozót tudtak volna felvenni a cégek, ha nem lenne munkaerőhiány informatikusokból – többek között ez derül ki abból a még hivatalosan nem publikált kutatásból, amit a Bell Research készített a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az NFM megbízásából.

A tanulmány következtetései alapján ráadásul ez a helyzet csak egyre rosszabb lesz, hiszen az informatikusok iránti kereslet bőven az átlag felett fog nőni a következő években nemcsak Magyarországon, de a világban is.

Annak, hogy a felsőoktatásba nem jut el elég diák, tökéletesen megágyaz az a közoktatási rendszer, ami a PISA-felmérés tanulságai alapján is nagyipari mennyiségben termeli ki a digitális analfabétákat. Ebben a környezetben csoda lenne, ha a diákok tömegei akarnának bejutni az informatikai szakokra.

Mindennek tetejébe az IT-iparágak a globális piacon működnek. Ha olyan tempóban mennek külföldre a fiatalok, ahogy az utóbbi években nekiindultak, akkor még kisebb az esélyünk arra, hogy az új, jól fizető és hosszabb távon is jó karrierlehetőséggel kecsegtető IT-munkahelyekre magyarokat vegyenek fel.

Pedig a lehetőség adott, hiszen az informatikus végzettséget igénylő munkák száma a világban egyre szaporodik. Ma Európában 600-700 ezer fős hiány van szoftverfejlesztőből, és ez a hiány 2020-ra egy uniós kutatás alapján 900 ezres lesz.
Amikor munkaerőhiányról beszélünk az IT-szektorban, akkor nem pusztán arról van szó, hogy kevés a fejlesztő. Mivel az informatikai munkaerőpiac eléggé rétegzett, a különböző szintű képesítéssel rendelkező munkák esetében eltérő, hogy mekkora a hiány.
A helyzet mégis az, hogy hosszabb távon a képzettebb informatikusokra lehet nagyobb szüksége az országnak. Az egyetlen lehetőség, hogy a jobb minőségű munkaerőből csinálunk versenyelőnyt.

Miközben egyre nagyobb a piacon a hiány, a magyar felsőoktatásba egyre kevesebben jelentkeznek informatikus szakokra, és kevesebb embert is vesznek fel. Ennek több oka is van, de az egyik legfontosabb a tanulmány alapján az, hogy a magyar társadalom értékrendjétől a magas fizetések és a stabil életpálya lehetősége ellenére távol áll az, hogy a szülők informatikusnak küldjék a gyerekeiket.

2015-ben már 52 százalék volt a felsőoktatásban a lemorzsolódás, nagyon sokan otthagyják a képzést. Ennek az az oka, hogy a felsőoktatási képzés munkaerőpiaci relevanciája egyre kisebb. A felsőoktatás rossz működése nem a felsőoktatásban dolgozók hibája, hiszen ők bármennyire is keményen dolgoznak, nem tudják megváltoztatni azokat a rendszerszintű hiányosságokat, amik miatt nem kellő mennyiségű és minőségű informatikus hagyja el a magyar felsőoktatást.

A felsőoktatás problémáinak, és főleg a munkaerőhiánynak az informatikai képességek átadása szempontjából iszonyatosan gyenge magyar közoktatásban vannak a gyökerei. Nemcsak a középiskolákban lenne szükség szemléletváltásra: a tanulmány szerint a digitális alapkészségeket már általános iskolában oktatni kéne, és az sem ártana, ha ezek alapján a gyerekeknek a jelenleginél tisztább kép alakulna ki a fejükben a szakmáról, ugyanis az informatikai pályáról alkotott tévhitek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ma munkaerőhiány van a szakmában.

Miközben az országban elsőként diplomázott informatikusok mostanában mennek nyugdíjba, tehát a demográfiai folyamatok is a hiányra erősítenek rá: a tanulmány szerint a munkaerőhiányt az is fokozza, hogy sokan nem tudnak ellenállni a sokszor a hazai kétszer-háromszor nagyobb béreknek, és külföldre mennek dolgozni.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://digit.mandiner.hu/trackback/20903