Terminátor-forgatókönyv?

2016. augusztus 15. 08:31

Terminátor-forgatókönyv következményei is lehetnek a számítógépek társadalomba integrálódásának és az MI további fejlődésének.

„A jövő számítógépei úgy nézhetnek ki, mint egy gélt tartalmazó kicsi edény, poharas joghurthoz hasonló méretben. Régóta azt gondolom, hogy baktériumok belsejében is készíthető elektronika, a baktériumok pedig alkalmasak elektronikus alkatrészek szaporítására.

Az okos joghurt különféle elektronikus és technológiai építőelemek fejlesztésére használható. A technológia 2050 előtt valósulhat meg, és sok számítási eszköz chipjeit erre a gél-féle anyagra cserélik le, mert a hagyományos chipek sokkal kisebbek már nem lehetnek, és sokkal több információt sem tudnak tárolni. Szintetikus idegsejtek trillióit pakolhatjuk a szabadabban áramló gélbe, amelyek csak a pontos szerkezetbe rendeződésre várnak, hogy agyként működhessenek.

Egy pohár joghurtban nagyjából annyi IQ lehet, mint egész Európában. Ennyire gyorsabbak lehetnek a komputerek. És most nem az emberrel azonos kapacitású gépekről beszélek, ami valószínűleg megtörténik a következő tíz évben.

Ennyi számítási kapacitás ilyen kis méretben nem lehet kockázatmentes. Nagyon kellemetlen, Terminátor-forgatókönyv következményei is lehetnek a számítógépek társadalomba integrálódásának és a mesterséges intelligencia további fejlődésének. Még ha a robotok nem is lázadnak fel Mátrix-mintára, erőszakosan és egységesen, akkor is kockázatos az embernél milliószor intelligensebb gépeket fejleszteni.

Ha a számítógép 100 milliószor okosabb nálunk, nagyjából ugyanaz az eset áll fenn, mintha a kertben lévő legostobább hangyához hasonlítanánk magunkat. És a hangyáktól sem kérünk engedélyt, hogy továbbépítsük a házunkat, vagy lenyírjuk a füvet. Nem tényezők számunkra. A veszély abban rejlik, hogy a gépnek nem kell rosszindulatúnak lennie, hogy ne vegyen figyelembe minket.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://digit.mandiner.hu/trackback/24017