Használhatók-e az emberrabláskor terjedő pletykák?

2016. szeptember 9. 14:30

A közösségi média és chatalkalmazások korában szélvészgyorsan terjedő híresztelések sokat segíthetnek vészhelyzetben. Különösen akkor, ha igazak is, mint egy nemrég végzett izraeli kutatás esetében.

Hogyan kövessük és kezeljük pletykák, híresztelések terjedését vészhelyzetben? Tommer Simon a Ben-Gurion Egyetem (Negev) kutatója e kérdésre keresve a választ, térképezte fel alaposan 13 eltérő pletyka terjedését izraeli mentők, védelmi erők közös művelete során, amikor három elrabolt fiatalt kellett megtalálniuk.

A pletykák 69 százaléka igaznak bizonyult. Terjedésük még segített is az újságíróknak katonáknak és mentőknek. Simon megállapította, hogy a közösségi média és chatalkalmazások drámai módon felgyorsították híresztelések vészhelyzet közbeni terjedését.

„A kutatást valósidőben végeztük, hogy azonosítsuk a WhatsAppon megjelenő pletykákat, főként visszakövessük őket a forrásig, majd elemezzük mindet” – nyilatkozta.

A tanulmányból kiderül, hogy az érintettek a WhatsAppot jobban szeretik használni pletykaterjesztésre, mint a Facebookot, mert privátabbnak és megbízhatóbbnak tartják. A művelet alatt a felhasználók több mint 40 százaléka legalább egy pletykával szembesült.

A bejegyzés trackback címe: http://digit.mandiner.hu/trackback/24493