Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2016. december 28. 12:17

Charles Lindberghtől a mai űrkutatásig és a Google-ig, miért fontos a Lunar XPRIZE verseny, amelyben magyar versenyző, a Puli csapata is részt vesz.

Egyedül az Atlanti óceán felett

1927. május 21-én, 22:22-kor Charles Lindbergh harminchárom és fél óra repülés után leszállt Párizsban, ezzel elnyerte az Orteig-díjat. A 25.000 dolláros díjat még 1919-ben tűzte ki Raymond Orteig new yorki szállodatulajdonos. A díj annak járt, aki elsőként non-stop elrepül New Yorkból Párizsba vagy fordítva.

Lindbergh bátor útja – a pilóta egymotoros gépen, egyedül vágott neki az 5.805 km-es távnak – és az ezt kísérő nagy nyilvános érdeklődés nagyban hozzájárult a modern polgári légiközlekedés megszületéséhez.

Ösztönző díjak és az XPRIZE Alapítvány

Lindbergh története és repülésének hatása arra ihlette Peter Diamandist – egy görög származású amerikai modern polihosztort és űrfanatikust –, hogy létrehozza az XPRIZE Alapítványt. Diamandis felismerte, hogy az Orteig Díj típusú ún. ösztönző díjas versenyek olyan problémák megoldására lehetnek alkalmasak, amelyek az egész világ számára pozitív hatással vannak.

A nyughatatlan Diamandis már 8 évesen előadásokat tartott a világűrről barátainak és családjának. ezért talán nem meglepő, hogy az első XPRIZE verseny arról szólt, hogy a résztvevő csapatok magárerőből fejlesszenek újrafelhasználható, embert szállító űrhajókat. A 10 millió dollár díjazású Ansari XPRIZE feladata az volt, hogy ugyanaz az eszköz két héten belül juttasson embert a világűrbe (és természetesen hozza is vissza, épségben.)

Ezt a versenyt 2004. október 4-én, a Szputnyik 1 repülésének 47. évfordulóján nyerte meg a Mojave Aerospace Ventures, amelyet Paul Allen Microsoft-társalapító finanszírozott, a tervezőcsapatot pedig a már akkor neves repülőgép konstruktőr, Burt Rutan vezette. A győzte SpaceShip One ma Smitshonian Intézetben látható Lindbergh gépe mellett.

Ha lassabban is, mint remélték, a szuborbitális űrturizmus megszületését segíteni hivatott díj gyümölcse beérni látszik. A Virgin Galactic, bár több problémával is meg kellett küzdenie a SpaceShip One továbbfejlesztése során, remélhetőleg a nem is olyan távoli jövőben elindítja.

A Google Lunar XPRIZE

Az XPRIZE Alapítvány a sikeres debütálás után időközben már több területen is szervez ösztönző díjas versenyeket, de Diamadis „szerelme” a világűr iránt továbbra is érezhető: minden idők legnagyobb, összesen 30 millió dollár díjazású versenye a Google Lunar XPRIZE (GLXP), amelynek legfontosabb céljai között megtaláljuk a Hold erőforrásainak felderítését, ezek lehetséges hasznosításának kutatását, végső soron pedig a ciszlunáris ((ez a Föld-Hold közötti tér) gazdaság beindítását.

A GLXP-t kilenc évvel ezelőtt, 2007. szeptember 13-án idndították útjára. Sokan kételkedtek, hogy van-e egyáltalán értelme egy ilyen kihívásnak; még többen egyszerűen őrültségnek tartották. Ennek ellenére a 2010. december 31-i nevezési határidőre végül is 29 csapat dobta be a kalapját a ringbe, köztük a Puli csapata. A szervezők maximum 10-12 résztvevőre számítottak.

A nevezés lezárása óta eltelt hat évben nagyot lépett előre minden idők legmagasabb díjazású technológiai versenye. A kétkedőkre alaposan rácáfolva, a csapatok jelentős fejlesztéseket hajtottak végre és ma már az első magánexpedíciók Holdra indulásról van szó.

Az a csapat, amelyik ez év december 31-ig igazolni tudja az XPRIZE Alapítvány felé, hogy éles szerződése van egy rakétaindításra 2017 vége előtt, marad a versenyben, és bebizonyíthatja, hogy lehetséges magánerőből eszközt juttatni a Holdra. Ez a feltétel vízválasztó a verseny szempontjából. A 29 indulóból 2016 végére megmaradt 16 csapatból a GLXP eddig ötnek igazolta vissza indítási szerződését, egy hatodik pedig folyamatban van.

Az igazi díjat a piac ítéli oda

Nagy meglepetésre az egyik legnagyobb esélyesnek tartott csapat, az Astrobotic, december 19-én bejelentette, hogy nem kötött indítási szerződést 2017-re.

Az Astrobotic többek között egyetlen GLXP csapatként mindhárom Milestone Prize-t (és az ezzel járó 1,75 millió dollárt) hazavitte, több, mint 20 NASA szerződéssel rendelkezik, Peregrine leszállóegységén eddig 10 hasznos teher Holdra juttatására van partnere, és a NASA Lunar CATALYST programjának résztvevője.

John Thornton, az Astrobotic vezetője úgy látja, a csapatoknak még sok munkát el kell végezniük, míg valós eséllyel el tudnak indulni a Holdra – és szerinte ez nem fog megtörténni 2017-ben.

De a Google Lunar XPRIZE szerepét Thornton elismeri és nagyra tartja: a verseny, függetlenül attól, hogy lesz-e hivatalos nyertes (akár még egy esetleges hosszabbítás után), pontosan azt érte el, amire létrehozták: hatékony katalizátorként működik egy új piac létrehozásában.

Ezt máshol is hasonlóan látják: Japán is beszáll a Hold erőforrásainak felderítésébe és kiaknázásába. A japán űrügynökség JAXA és a Google Lunar XPRIZE Hakuto csapatát menedzselő ispace, Inc. a holdi lehetőségeket veszi célba együttműködésük keretében.

Mindenesetre legkésőbb egy év múlva tudni fogjuk, hogy Thornton kritikája jogos volt-e a Google Lunar XPRIZE-t illetően; 2019-ben pedig meglátjuk, eljut-e az Astrobotic a Holdra.

A Puli 2016-ban elért eredményeiről és 2017-es és további terveiről hamarosan egy újabb posztban számolunk be.

A bejegyzés trackback címe: http://digit.mandiner.hu/trackback/27435


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó