Interjú Kevin Kellyvel

Ázsiai hagyományok, mesterséges intelligencia és virtuális valóság

2017. június 6. 08:30

Kevin Kelly, a Wired egykori alapító-főszerkesztője futurológus, író, fotós és a digitális kultúra kultikus hőse. Részt vett a cybervilág felé vezető Whole Earth Review és a Whole Earth Catalogue szerkesztésében, a Wired mellett a biológiai és gépi rendszerek összeintegrálódását felvázoló alapkönyvvel, az 1994-es Out of Controllal robbant be a világ köztudatába. Steven Spielberg Különvéleményében speciális tanácsadóként vett részt, jelenleg Ázsiáról készít egy 2018-ban megjelenő könyvet. Legújabb kötetében, a 2016-os The Inevitable-ben a következő 30 esztendő munkát, tanulást és kommunikációt egyszer, s mindenkorra megváltoztató 12 trendjét ismertetette. A Brain Bar Budapest jövőfesztivál egyik sztárvendégeként nyilatkozott a Mandinernek.

Ázsia az egyik nagy szenvedélye, könyvön dolgozik a kontinensről…

Nemrég jöttem vissza Üzbegisztánból…

Írta, hogy az ázsiai hagyományok eltűnnek. Lát közvetlen kapcsolatot e jelenség és a digitális világ között?

Ázsia, akárcsak a világ többi része, átalakul. A hagyományok eltűnése nemcsak a digitális technológiához, hanem mindenfajta technológiai fejlődéshez kapcsolódik. A digitális technológia nem az elsőszámú ok, hanem az okok egyike. De arra is van remény, hogy pont digitális megoldásoknak köszönhetően, valamit megőrizzünk belőlük. Mindenki betonközegben akar élni, wifivel, filmeket, videókat nézve, zenéket hallgatva, élvezve a digitális világ összes előnyét. Természetes, hogy elvándorolnak a falvakból, én is ugyanezt tenném. Városban élünk, mert a városokban több a választási lehetőség. Így magunk mögött hagyunk hagyományokat, és ezekből szeretnék valamit megörökíteni, mielőtt teljesen eltűnnek.

Európából nézve Ázsia egyes részei, például Hongkong és Szingapúr máris a jövő. Mások viszont nagyon nem. Hogyan látja a kontinens következő éveit?

Egyes részei tényleg sokkal fejlettebbek, mint az Egyesült Államok, Európa vagy bármelyik más ország, ahol jártam. Kínában például sok helyen a fiatalok, a millenniumi generáció már egyáltalán nem hord magánál készpénzt, minden ott van az okostelefonjukon. Boltban, buszjegy vásárlásnál, bárhol a telefont használják fizetésre. Aztán jöhetnek majd az önvezető autók is. Másrészt viszont nagyon egyenlőtlen az ázsiai fejlődés. Japán sokáig vezető szerepet játszott, ma már nem sokban különbözik Európától. Nagyon más, mint akár csak egy évtizede volt. Ráadásul a drónokkal és más technológiákkal egyfajta globális gazdaságban élünk, rengeteg esemény történik, jelenség alakul ki nagyjából ugyanabban az ütemben, különböző helyeken. Összességében, Ázsia jövőjét nagymértékben Kína fogja meghatározni. Méret, számok, matematika…

Melyik Kína? A Kínai Népköztársaság, Hongkong, Tajvan, vagy a kínai diaszpóra egészen Ausztráliáig?

És természetesen még Kínán belül is megkülönböztethetjük Nyugat- és Kelet-Kínát. Mindezzel együtt, Kína ugyanúgy másoló kultúra volt, mint sokáig Japán, minden nyugati dolgot nagyon gyorsan lemásolnak. Öt éven belül viszont innovatív kultúrává alakul át, talán ott lesz az első globális agy, vagy valami más, olyasmi, amit mindenki szeretne. Nem tudom, mi lesz az, talán valamilyen önvezető autó, talán más, de valami, ami az akkori világban a legfontosabbnak tartunk majd. Lényegében ez a legmarkánsabb ázsiai trend: másoló kultúrából feltaláló kultúrába váltanak. És ez óriási jelentőségű változás.

Miket tart a jelen és a közeljövő legfontosabb innovációinak? Mesterséges intelligencia? Virtuális valóság?

Ezek mind fontosak, viszont nagyon komoly specializációk történnek majd a közeli jövőben. Sok országnak, például Izraelnek, Ausztráliának, Svédországnak vagy Oroszországnak megvan, vagy meglesz a maga saját Szilícium-völgye. Viszont, ha szoftvert akarunk fejleszteni, nagyon nehéz a kaliforniai Szilícium-völggyel versengeni. Ezzel szemben óriási lehetőségek nyílnak mást létrehozni. New York City a pénzügy, Hollywood a média, Milánó a divat fővárosa. Például robotikában is lehet egy város világelső, most Boston törekszik erre. De akár az óriási gyártóiparára támaszkodó Kína is elérheti ezt. Vagy a genetikus tervezésben, az egészségügyben és így tovább. Rengeteg más határterület létezik, köztük természetesen az MI és a VR is. Klasztereket, ökoszisztémákat kialakítva több ország, város válhat világelsővé egy-egy speciális területen.

Tényleg közel a Szingularitás?

A Szingularitás nem valóság, hanem egy mítosz, egy nagyon vonzó szupermítosz. Az indoklása egyáltalán nem pontos, semmi sem egyértelműsíti, hogy megtörténjen. Egyébként a Szingularitás mindig közel van, mert mindig előrébb lépünk a görbén. Állandóan errefelé van valahol, de soha nem jön el.

Mit várhatunk a következő öt-tíz évben a mesterséges intelligenciától?

A legfontosabb az érzékelés kérdése, minden mostani fejlesztés arra összpontosul. A mintázatok felismerése, meglátása a lényeg, az MI azon a vonalon fejlődik. A Big Data kulcsfontosságú, benne kell keresni a mintázatokat, és ezen a ponton összekapcsolódik a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság. A mintázatok észrevétele kitüntetett jelentőségű a VR-ben, a megkonstruált valóságban. Az MI első tényleg átütő alkalmazásaira a Big Datához erősen kapcsolódó területeken, például a pénzügyben és valószínűleg a szintén rengeteg adattal dolgozó orvostudományban számíthatunk. A kereskedelemben is sok mesterségesintelligencia-alkalmazásra kerül sor. Kisebb otthoni alkalmazások is várhatók. Viszont az oktatásban nem lesz komoly MI-áttörés a következő öt évben.

Minden MI a Big Datához kötődik?

A mostani MI-khez ideghálók kellenek. Az ideghálók csak a Big Data mellett működnek, úgyhogy csak ott lesz MI, ahol van Big Data. Óriási kihívás, hogy valaki nagyon kevés adat, kicsi adatsorok mellett fejlesszen működő mesterséges intelligenciát. Nem tudjuk, hogyan valósítható meg. Egy gyerek mindössze két példa alapján megkülönbözteti a kutyát a macskától, egy MI-nek milliónyi kell hozzá.

Mi fog történni a virtuális valósággal? Két-három éve mindenki a VR-ben látta a következő nagy durranást, az utcát mégsem lepték el VR headsetes emberek…

Sem öt, sem tíz éven belül nem fogják. Talán 15 éven belül… Először a vállalatoknál, munkahelyeken, céges tréningeken, katonai kiképzésen fogják alkalmazni. Természetesen a játékokban is, de a legtöbb tényleges alkalmazás inkább kevert valóság lesz. A gyors elterjedés elsőszámú akadálya a magas ár. A második, hogy a területi fejlesztések jelentős része érintés-, tapintásalapú technológiákhoz kapcsolódik. A headset és a kesztyű sem felhasználóbarát. A harmadik, hogy lényegében még az infrastruktúra sincs meg hozzá. Figyelembe véve ezt a három tényezőt, kb. 15 évig eltart, amíg a VR mainstreammé válik.

Ön szerint mi lesz a következő évek legfontosabb technológiai innovációja?

Már létező vagy még nem létező dologra gondol?

Még nem létezőre…

Fogalmam sincs. Még nem létezik. Vagy olyasmire gondol, ami egy kicsit azért már létezik?

Jó, akkor egy kicsit már létezik…

Mondhatnám, hogy az MI, de az már itt van. Elképzelhető, hogy a genetikában történik öt éven belül valami nagyon izgalmas.

 

A bejegyzés trackback címe: http://digit.mandiner.hu/trackback/30418