Hogyan válnak egydimenziós robotok multifunkcionális intelligens rendszerekké? Egyelőre nincs pontos recept rá, az elmúlt évek egyik markáns infokom trendje, a felhőszámítás-alapú robotika viszont komoly lépés ebbe az irányba.
2017. március 22. 08:30
p
0
0
1
Mentés
Nemcsak az ipariakra, hanem szinte minden robotra jellemző, hogy általában jól körülhatárolt egyetlen feladat végrehajtására tervezik őket. Az utóbbi 10-15 évben fejlesztettek multifunkcionális gépeket, de még nem ez a trend, a látványos szerkezetek főként bemutatókon, laboratóriumi körülmények között, a valóságban viszont ritkán teljesítenek jól.
Robotfelhő az elméletben
Változtathat a helyzet egy néhány éves trend, felhőszámítások (cloud computing), a számítási felhőben való adattárolás és más internettechnológiák, és a robotika összekapcsolása (cloud robotics). A koncepciót a Google vezető nélküli autója mögötti mérnökcsapat egyik tagja, James Kuffner kezdte el népszerűsíteni 2010-ben.
A robotok komoly hasznot húzhatnak a felhő kapacitásaiból, adatközpontokból, és megoszthatják ismereteiket. Emberek távolról, a hálózaton keresztül bízhatják meg őket különféle feladatokkal. A rendszerek képességei és kapacitása jelentősen bővül, költségeik viszont a felhőszámítás miatt csökkennek. Könnyű, olcsó és okosabb robotok építhetők, „agyuk” pedig a felhőből vezérli a fizikai szerkezeteket. Az agy adatközpontból, ismeretbázisból, feladattervezőből, mélytanulás-algoritmusokból, információfeldolgozó, környezetmodellező, a kommunikációt támogató stb. részekből tevődik össze.
A nyilvánvaló előnyök mellett azonban nem minden robot tudna élni az új lehetőségekkel. A nagymértékben szenzoroktól és kontrollerektől függő szerkezeteket nehéz a felhőből irányítani, ráadásul a felhőalapú szolgáltatások az ismert hálózati okok miatt bármikor lelassulhatnak, elérhetetlenné válhatnak, és máris oda a gép agya. Fedélzeti, tehát helyszíni feldolgozást igénylő feladatok valósidejű végrehajtásával szintén adódhatnak gondok. Problémát jelenthet a virtuális gépek, botok és malware-ek gyakori támadásainak kitett felhőkörnyezet biztonsága is. Kényes adatoké úgyszintén, mert a felhő személyes információkat is tárol. Ha a robotot meghackelik, a felhasználók személyes szféráját is veszélyeztethetik, plusz a hálózati kapcsolat miatt mások is hozzáférhetnek a géphez. Etikai kérdések szintén felmerülnek: mi történik, kié a felelősség, ha a robot elszabadul és illegális tevékenységet végez?
Alkalmazásokat illetően, három csoport, autonóm mobil (például a Google önvezető autói), orvosi, időseket és betegeket segítő, valamint ipari robotok profitálhatnak leginkább a felhőből. Az Ipar 4.0 koncepció szépen rímel a felhőrobotika-tervekre: a robotok megosztják egymás között a közös munkához szükséges adatokat. A fogyasztó egyedire kidolgozott termékeket rendelhet, és az online rendszerrel közvetlenül gyárthat belőlük robotokat. A vásárlás és a házhozszállítás jövőjében szintén fontos szerepet kap a felhő: az áruházi robot önvezető autóval vagy drónnal küldi ki a terméket.
Hogyan lesz az elméletből gyakorlat?
Különböző projektek dolgoznak a robotfelhőn.
Az európai uniós RoboFöld lehetővé tenné, hogy robotok egymás tapasztalataiból tanuljanak, amellyel felgyorsítanák a gépi érzékelés és végső soron az ember-robot interakció fejlődését. A webalapú adatbázis gépek által is olvasható formában tárol emberek és robotok generálta információkat. A navigációhoz rengeteg számítási kapacitást igénylő felhőmotor főként mobil robotokat, önvezető járműveket és drónokat támogat. Erre a motorra épül a Rapyuta nyílt forrású keret, a KnowRob ismeret-feldolgozó rendszer pedig a projekt bővítése egy közös jelentésalapú keret felé.
A MyRobots szolgáltatás robotokat és intelligens eszközöket kapcsol az internetre. Egyfajta közösségi hálózatként funkcionál számukra: szocializálódhatnak, együttműködhetnek, szenzoraik adatait oszthatják meg rajta.
A francia-brit COALAS mozgássérült személyeknek fejleszt új technológiákat, köztük egészségügyi felhőklaszterrel ellátott betegsegítő rendszert. A rendszer a klaszteren keresztül lép majd kapcsolatba szolgáltató robotokkal, „okos” kerekes-székekkel stb.
A Robot Operációs Rendszert (ROS) felhőalapú robotszoftver-fejlesztésre találták ki.
A legizgalmasabb a több amerikai egyetem (Stanford, Cornell stb.) által jegyzett RoboAgy kezdeményezés. A terv szerint a világ összes robotja hasznosítani fogja, meríthet belőle, segíti őket a navigációban, környezetük megértésében. Bármely kutató bárhonnan vezeték nélkül, ingyen használhatja a szolgáltatást, az „agyból” saját gépébe menthet le ötleteket, módszereket. A rendszer a visszacsatolás elvén, kölcsönösségen alapul: e gépek ismereteivel maga az online agy is gyarapodik, és a ciklus a végtelenig ismétlődik.
Ha mindezek a projektek valóra válnak, a sok szoftver és adat integrációjából talán józanész ismereteket (common sense knowledge) is felfedező rendszer fejlődik ki. Márpedig a mai mesterséges intelligenciák egyik alapvető problémája ezen ismeretek szinte teljes hiánya. Nagyságrendekkel nehezebb elsajátítani őket, mint megtanulni a sakkot, got, pókert…
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
A mesterséges intelligencia rengeteg egyéb felhasználási területe mellett forradalmasította az élelmiszer-termelés, -forgalmazás és -fogyasztás módját is.
A hétvégi iráni agresszió Izraellel szemben egy figyelemre méltó mellékjelenséget hozott: az Elon Musk tulajdonában lévő mesterséges intelligenciás chatrobotja, az X, az incidens előtti héten egy olyan hamis videóhírt hozott létre, amiben iráni rakéták csapódnak be az izraeli területekre. Felvetődik a kérdés: vajon a gépi intelligencia képes lehet-e valamiféle „jóslásra”?
A Vörös-Zöld Szövetség közleménye szerint Ilaria Salist Magyarországon olyan olyan körülmények között tartják fogva, melyek „súlyosan sértik az emberek jogait”.
p
0
0
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.