A demokrácia minősége

2014. november 12. 08:11

Az elmúlt három évtizedben Kína GDP-je átlagosan tíz százalékot fejlődött, és amíg 1991-ben a világ tizedik gazdasági hatalma volt, ma a második. Emberek százmillióit emelte ki a szegénységből.

2014. november 12. 08:11
Lovas István

Miután Orbán felvette, hogy világszerte nagy érdeklődéssel elemzik azon országok sikerét, amelyek »nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem«, és ezen országok sorát Szingapúrral (és nem Oroszországgal, mint hazudták legtöbbször) nyitotta meg, nézzük, mit ért el ez az illiberális, tekintélyelvű, a fegyelmet vasszigorral tartó, de nagyon pragmatikus állam? Szingapúr GDP-je 1970-ben – és a következőkben adataim mindegyike Stiglitz volt munkahelyéről, a Világbankból valók – 1,9 milliárd dollár volt. Mint Tanzániáé. 2013-ra 297 milliárd dollár lett. Egy főre jutó GDP-je 44 éve 925 dollár volt. Ma több, mint az Egyesült Államoknak vagy Svájcnak: 55 182 dollár.

Az elmúlt három évtizedben Kína GDP-je átlagosan tíz százalékot fejlődött, és amíg 1991-ben a világ tizedik gazdasági hatalma volt, ma a második. Emberek százmillióit emelte ki a szegénységből. Vajon a hozzá hasonló lakosú, „demokratikusnak” nevezett, lendületes fejlődése miatt oly sokat dicsért Indiának miért nem sikerült elérnie nemcsak ezt a teljesítményt, de azt sem, hogy a lakosság nagyobb része (!) ne a szabadban végezze el a dolgát (New York Times, 2014. július 13.)? Ha Kínában demokrácia, Indiában parancsuralmi rendszer lett volna, a gazdasági tényezők tekintetében ma fordított lenne az eredmény? És még: az iskolások nemzetközi PISA-versenyének első helyezettje problémamegoldásokban – Szingapúr. A hatodik hely a sanghaji gyerekeké. A legjobb európai ország, Finnország, a kilencedik. Tudásalapú társadalom egy tekintélyelvű államban, amely ráadásul világelső a hosszú távú gazdasági fejlődésben? A válasz, Stiglitz úr, más, mint amit adott. A siker nem attól függ, hogy egy államot melyik kategóriába helyezzük, vagy hogy a liberális demokráciától a szigorúan parancsuralmi berendezkedésig terjedő skálán az hol helyezkedik el. Hanem attól, hogy vezetője milyen minőségű.

Összesen 61 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
brabant89
2014. november 12. 14:55
Magyarországon a kommunista rezsim emelte ki emberek millióit a szegénységből. Nem is volt az olyan rossz rendszer, ugye Lovas?
marko11
2014. november 12. 12:19
Felülről engedélyezett a kapitalizmus. Nyilván. De maga a kínai kapitalizmus igen sajátságos. És meglehetősen hatékony. (Nem állítanám, hogy alapos ismerője vagyok.)
csombor
2014. november 12. 11:21
Az biztos, hogy demokratikus rendszer a jó, a hatékonyabb, a .... Akkor csak az van, ha az, amiben élünk és a demokrácia az két különböző dolog. Mitől is lenne demokrácia az, ha 4 évente két czímeres közül lehet "választani", azt aki szebben járta a pávatáncot, aztán ugyanazt a szart köpüli tovább, amit a másik is tehetne. Mellesleg a PISAn a matek, a szövegértés meg a (már nem is tudom, mi volt a harmadik) Sanghaj magasan(!) a legjobb volt, és Szingapúr valóban 80% kínai.
Zokni
2014. november 12. 11:07
"...Az elmúlt három évtizedben Kína GDP-je átlagosan tíz százalékot fejlődött..." - írja, és ez nem a demokrácia, "illiberalizmus", diktatúra, tehát a társadalmi berendezkedés milyenségétől függ szerinte, hanem a "vezető minőségétől"! Ez oly sok ismereti dimenzióban - történelmi, emberi, jogi, gazdasági, szociológiai, időjárási, csillagászati (miért ne?) - számít zsír hülyeségnek, hogy már nem is ajánlom, hogy kezdje újra az egészet, és menjen el először a közeli elemibe, - mert minek? Tudja mit? Menjen inkább a p...ba. Amennyire tudom, azt tudja, hol van...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!