A Brexit-népszavazás végeredményét követően 31 éves mélypontra zuhant a font: péntek reggel 6:15-kor már csak 1,3435 dolláron jegyeztek egy fontot. Nagyot zuhant a forint is: az euró jegyzése a kora hajnali 312,97 forintról 318,16 forintra, a dolláré 273,98 forintról 289,16 forintra, a franké pedig 284,39 forintról 296,44 forintra változott pénteken, percekkel reggel 6 óra előtt.
Komoly mozgásokat indított el a világ pénzpiacain és értéktőzsdéin annak a növekvő valószínűsége, hogy a britek elhagyják az Európai Uniót. A biztonságos menedéknek számító nemesfémek ára emelkedett és egyebek között a japán jen jegyzése meredeken nőtt, miközben a brit font és kőolaj ára csökkent, az ázsiai börzék mind komoly mínuszban álltak reggel negyed hét körül.
Hajnalban a font 1,4882 dolláron indított, és ahogy a csütörtöki szavazatok összeszámlálásával nőtt az EU-ból történő kilépés valószínűsége, úgy gyengült, 6:15 órakor már csak 1,3435 dolláron jegyezték.
A japán jen a nyertes
A japán jen eközben 2013 novembere óta legmagasabb szintre erősödött a dollárral szemben. Hajnalban 99 jent is ért egy dollár, reggel negyed hétkor 100,70 jenen jegyezték az amerikai devizát. Mintegy háromnegyed órával az ázsiai tőzsdék zárása előtt valamennyi vezető térségbeli börze mínuszban állt, a tokiói tőzsde Nikkei225 indexe mutatta a legnagyobb, csaknem 8 százalékos veszteséget.
Az arany ára 5,5 százalékkal (68 dollárral) 1332 dollárra erősödött, az ezüst jegyzése 2,8 százalékkal (0,5 dollárral) 17,88 dollárra emelkedett, az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 3,07 dollár (6,05 százalék) eséssel 47,84 dolláron állt.
Nagyot gyengült a forint is
Jelentősen gyengült a forint péntek kora reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben hajnal óta azokra a nem végleges adatokra, hogy a britek többsége az EU-ból történő kilépés mellett döntött.
Az euró jegyzése a kora hajnali 312,97 forintról 318,16 forintra, a dolláré 273,98 forintról 289,16 forintra, a frank árfolyama pedig 284,39 forintról 296,44 forintra változott pénteken, percekkel reggel 6 óra előtt.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
Jó hírt közölt az autósokkal a Fidesz.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Rishi Sunak bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
