Több nagy európai távközlési cégben is érdekelt az állam.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a Vodafone tulajdonrészének a megvásárlásával a magyar kormány újabb stratégiailag fontos cégben szerezhet befolyást, ami illeszkedik a 2010 óta folytatott, az állami vagyont gyarapító törekvések sorába.
Alapjaiban rendezheti át a hazai távközlési piacot az az üzlet, amelynek az első nyilvános lépését a napokban jelentették be. A magyar állam és a 4iG Nyrt. előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-nek a százszázalékos részvénycsomagját. Az akvizícióval a a magyar állam részesedése 49 százalék, míg 4iG Nyrt-é 51 százalékos lehet. A tranzakció értéke 715 milliárd forint – írta a Világgazdaság.
A Vodafone 21 országban üzemeltet mobil- és vezetékes hálózatot, valamint további 48 országban működik együtt számos mobilhálózattal. Az idei első negyedév végén több mint 300 millió mobilügyféllel, 28 millió vezetékes szélessávú- és 22 millió TV-előfizetővel rendelkezett, a magyar piacon több mint 3,8 millió ügyfele van – ismertették.
A portál rámutatott, az állami tulajdon nem ritka a határokon átnyúlóan működő európai távközlési csoportok körében. Németországban a Deutsche Telekom AG esetében a szövetségi kormány 14,5 százalékos részesedéssel rendelkezik közvetlenül, és további 17,4 százalékkal a KfW állami bankon keresztül. Tulajdonrésze így összesen 31,9 százalék. A Telekom Austria egy osztrák állami holding 28,42 százalékos résztulajdonában van. A Telenor esetében a norvég állam rendelkezik 54 százalékos tulajdonnal. Míg a francia államnak 23 százaléka van az Orange telekom szolgáltatóban.
a szlovén Telekomban több mint 60 százalékos az állami érdekeltség, a szerb Telekomban is mintegy 60 százalékos, de a horvát T-Hrvatski-ban is felbukkan az állam – írták.
Az államok részvétele a távközlésben indokolt, ugyanis ez rendkívül tőkeigényes iparág. A stratégiai állami tulajdon erősíti a távközlési csoportok finanszírozási és beruházási képességeit, miközben további pénzügyi biztonságot nyújt.
A távközlési csoportok jól profitálnak abból, ha mind a saját kormányukkal, mind a hiteles és pénzügyileg jól megalapozott magánipari szereplőkkel partnerséget alakítanak ki. Az állami és magánszektor együttműködése erőteljes platformot alkot az élvonalbeli (5G) nagy teljesítményű, nagy kapacitású digitális infrastrukturális beruházások, a digitális átalakulás és az innováció előmozdítására.
– derült ki a Világgazdaság cikkéből.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Az ellenzéki professzor nemcsak politikai szereplőként nyilvánul meg, hanem hitelességi deficittel is küzd. Oláh Dániel írása.
Ilyen egy baloldali messiás.
Magyar azzal lehetne „messiása” a kormányváltóknak, ha hozzátenne az eddigi ellenzéki szavazatokhoz, és nem megfelezné azokat.
