Szalai Piroska és Varga Mátyás Zsolt kezdésnek leszögezték, hogy a magyarok különösen érzékenyek az inflációra,
„sok fájdalmas tapasztalatunk van arról, hogy mi történik, ha a pénzünk jelentősen leértékelődik”.
Megemlítették, hogy a második világháborút követően Magyarország élte át a legnagyobb inflációt a világon, amikor 1945 júliusa és 1946 augusztusa között
a havi infláció közel 41.900 milliárd százalék volt, azaz az árak átlagosan 15 óránként duplázódtak.
Később is cudar volt a helyzet, ugyanis 1988 és 1999 között több mint egy évtizeden át kétszámjegyű volt az éves infláció – ezen időszak legrosszabb éve 1991 volt, amikor 35% volt az áremelkedés mértéke, a második legrosszabb pedig a Horn vezette szocialista kormány alatt volt, 1995-ben, amikor 31% volt a pénzromlás.
A jobboldali inflációs fordulat
A szerzők megemlítették, hogy az ezredfordulótól 2013-ig, a jegybank baloldali vezetése alatt az infláció jóval a céltartomány felett volt, a 3+1 százalékot pedig először 2013-ben sikerült elérni, amikor a jegybank új vezetés alá került, s sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a pénzromlás ütemének letörésére.
A rezsicsökkentés volt a legnagyobb segítség ebben, ami miatt csökkent a hátralékosok aránya és azok aránya is, akik nem tudtak anyagi okok miatt megfelelően fűteni.
A polikrízis időszaka
2020-ban a COVID-19 világjárvány idején még mindig 3,3 százalékos éves átlagos inflációs rátánk volt, ami azt jelentette, hogy a céltartományon belül tudtunk maradni. A háztartási energiaárak a rezsicsökkentés folytatása miatt nem változtak, az élelmiszerárak nem emelkedtek, az üzemanyag esetében pedig a tavaszi (lezárások alatti) árcsökkenést a júliusi áremelkedés ellensúlyozta.
Viszont akkor,
amikor 2021-ben megjelentek az első hírek az Oroszország elleni szankciók szigorításáról, még a háború eszkalálódása előtt, a globális energiaárak kilőttek,
ami miatt a hazai üzemanyagárak is megemelkedtek, összességében pedig az infláció a 3+1 százalékos céltartományon túlnőtt.
2022-ben, az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kitörése után áprilisban megindult az élelmiszerinfláció is, amely folyamatot csak tetézett az, hogy a vállalatok a költségek növekedésénél nagyobb mértékű áremeléseket hajtottak végre.
Kimutatható, hogy a versenyszféra bevétele jelentősen megemelkedett, jobban mint a költségei.
„33 hónapig az inflációs céltartományon kívül voltunk. A 2023. januári 25,7 százalékos maximumról egy év alatt visszatértünk a céltartományba.
Egyedülálló módon a csökkenés gyorsabb volt, mint az emelkedés”
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Korábbi edzője, Pásztor József szerint képességei alapján a Barcelonában kellett volna futballoznia, de Váczi csak a Vasasig, majd a Ferencvárosig jutott. A középpályás bevallja: nem élt sportszerű életmódot, amibe a whisky és a cigaretta éppen úgy belefért, mint a napi 15 kávé és az állandó éjszakázások. Nagyinterjú.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 33 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Az inflációról annyit, hogy a mindenkori magyar elit összes tudása az az, hogy "elégeti"
az emberek megtakarításait és egy nagyon szűk réteg válik az infláció nagy nyertesévé.
Nem kellene túl messzire menni némi tanulni valóért. Nézzük meg az 1918-ban megalakult Csehszlovákiát, majd a különváló Csehországot. Az Euró bevezetéséig
képesek voltak az US dollárhoz képest 17 körüli parításon tartani a koronát, majd
az Euróval szemben a 25 körüli parítást. Több mint 100 év távlatában ezzel az
inflációt valamelyest mederben voltak képesek tartani. Mindenesetre a leghülyébb
cseh, komcsi nemzeti bankosoknak is tízszer több esze volt mint mondjuk a mostani
Matolcsynknak, de ez igazi a Fekete éra szereplőire is....