EU-s jogba ütközhet

Földforgalmi törvény: kötelezettségszegési eljárást indít a Bizottság

2014. október 16. 12:46
Csütörtökön úgy döntött az Európai Bizottság, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az új földforgalmi törvény miatt, amely ugyan feltételekhez kötve lehetővé teszi a tagállami állampolgárok földvásárlását, de bizonyos körben jelentősen korlátozza a használati jogokat.

Tavasszal végleg lejárt a külföldiekre vonatkozó földvásárlási moratórium, így az új földforgalmi törvény május elseje óta hatályos rendelkezései szerint csak az szerezheti meg termőföld tulajdonjogát, aki mezőgazdasági szakképzettséggel vagy hároméves gyakorlattal rendelkezik. Ez a követelmény egyaránt vonatkozik a magyar, illetve a más EU-tagállami állampolgárokra. A magyar szabályozás azonban nem csak a tulajdonszerzést, de a hosszú távú használatot, így a haszonélvezetet és a bérletet is korlátozza. Bizonyos haszonélvezeti szerződéseket például már egy 2013 decemberi törvénnyel megszüntettek, szintén május elsejei hatállyal.

Az Európai Bizottság most kötelezettségszegési eljárást indított a szabályozás miatt. A Bizottság véleménye szerint a magyar jogszabály oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós rendelkezéseket. Ezek az uniós alapszabadságok csak kellően indokolt esetben és az arányosság elvével összhangban korlátozhatók. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük – olvasható az Európai Bizottság tájékoztatásában.

Az első vitatott rendelkezés egy 2013 decemberi magyar törvényben szerepel, amely 2014. május 1-jei hatállyal megszüntetett bizonyos használati szerződéseket. E szabály, amely csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, a korábban bejelentett, 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. „Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől” – állapította meg a brüsszeli intézmény.

Az Európai Bizottság vitatja a szóban forgó törvény egy másik rendelkezését is, amely nagyon rövid felmondási idővel teszi lehetővé bizonyos, több mint 20 éve megkötött földbérleti szerződések egyoldalú felmondását. Ez Brüsszel szerint a haszonélvezeti szerződések megszüntetése kapcsán kifejtettekhez hasonló aggályokat vet fel.

Az Európai Bizottság felkérése úgynevezett felszólító levél formáját ölti, ami a kötelezettségszegési eljárás első szakasza. A kormánynak erre két hónapon belül kell válaszolnia: ha a Bizottság a választ, illetve az időközben megtett intézkedéseket nem találja kielégítőnek, az Európai Bíróságon beperelheti Magyarországot.

Az osztrák kormány tagjai többször kifogásolták az új magyar jogszabályt, szerintük a magyar eljárás ellentmond az EU-jognak. Andrä Rupprechter földművelésügyi miniszter február 17-én úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság hivatalos ígéretet tett Ausztriának, megvizsgálja az új magyar földtörvényt. Erre válaszul Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter barátságtalan lépésnek nevezte az osztrák megnyilatkozást és hangsúlyozta, osztrák kollégája zsebszerződéseseket véd, olyanokat, akik igyekeztek megkerülni a mindenkori magyar jogszabályokat, a külföldiek földvásárlási moratóriumát is, amiről mindenkinek tudomása volt, a befektetőknek és spekulánsoknak egyaránt. 

Összesen 96 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sok szerencsét.

Csak vigyázzatok, mert ha ez a nagyágyú is hátrafelé sül el és észbe kapnak az EU-országok, akik szintén féltik a termőföldjüket a multiktól, akkor Navracsics hamarabb megörökli Junckert, mint gondolnánk.

De alapvetően így volt, mivel az eu polgárokat nem lehet kizárni, a többi csak ne azt nézzék mit mondok, hanem mit teszek dolog

már nem sok van amit el lehet adni...az állami földek mértéke nevetséges

Azt irták, amit kérték, azt nem teljesen :D

Palotaforradalom van?

A kötelezettszegési eljárás indítása hasonló egy polgári peres tárgyaláshoz. Van a felperes és van az alperes. A felperes a valós, vagy vélt bizonyítékai alapján eljárást kezdeményez, az alperes pedig leteszik a saját ellenbizonyítékait. Jelenleg ez van, aminek még bármi is lehet a vége.

A folyamat

" Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közösségi jogszabályok olyan megsértéséről van szó, amely indokolja jogsértési eljárás megindítását, „hivatalos figyelmeztető levelet” küld az érintett tagállamnak. Ebben felkéri, hogy meghatározott határidőn – általában két hónapon – belül tegye meg észrevételeit.

Az érintett tagállam válasza vagy válaszának elmaradása függvényében, a Bizottság dönthet úgy, hogy „indokolással ellátott véleményt” küld a tagállamnak. Ebben világosan és határozottan kifejti, hogy véleménye szerint miért áll fenn a közösségi jog megsértése, és felszólítja a tagállamot, hogy meghatározott határidőn (általában két hónapon) belül tegyen eleget kötelezettségeinek.

Ha valamely tagállam nem tesz eleget az indokolással ellátott véleménynek, a Bizottság az Európai Bírósághoz utalhatja az ügyet. Amennyiben a Bíróság megállapítja a Szerződés megsértését, a jogsértő tagállam köteles megtenni a megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

A Szerződés 260. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Európai Bíróság egy korábbi ítéletének eleget nem tévő tagállammal szemben fellépjen. Amennyiben egy tagállam nem teszi meg az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, úgy a Bizottság meghatároz egy átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot, amelyet az érintett tagállamnak ki kell fizetnie."
http://tenytar.hu/elemzes/mind..

Könnyű utólag okosnak lenni. Amikor a csatlakozást az Antal kormány eldöntötte az unióban sok minden másként volt. A csatlakozások kinyilvánítása után azonban az unió is változtatott és húzta halasztotta a tényleges csatlakozást. Aki vállalkozásban dolgozott, vállalkozással volt kapcsolatban makroszinten az tudja, hogy egynek sokkal nehezebb, mint többnek. Ez igaz lenne az unió esetében is, ha .... Igen HA!

Ha a kormányok felkészítették volna a csatlakozásra az országot.
Ha a magyar gazdaság belső fogyasztásra termelő ágazatait fejlesztik és nem építik le.
Ha a rendelkezésre álló forrásokat erre használják.
Lehetne még többet is felsorolni, de ez is éppen elég.

Ugyanez elmondható az unió irányában is. Még a csatlakoztatott országok csatlakozási éve előtt is módosításokat eszközöltek.

Mindezekre abban az időben én sem gondoltam, nem vettem számításba, csak akkor amikor közvetlen a csatlakozás után megindították a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen. Ekkor néztem utána a dolgoknak visszamenőlegesen, s ekkor éreztem azt, hogy ebből még nagy baj is lehet. Ez be is következett.

Mindezek alapján úgy gondolom, nem ártana árnyaltabban, talán megértőbben fogalmazni, amikor ítéletet mondasz azok felett, akik egyetértettek a csatlakozással.
Máskülönben pedig az a véleményem, ahogy az üzleti életben az eredményekért harcolni kell, úgy ez ebben a témában is igaz, mert Magyarország részére a sült gesztenyét nem a fejlett uniós államok fogják kikaparni. A többi, velünk együtt belépő ország viszont ha összefog előbbre lehetne lépni. Ebben lehetne nagy szerepe a Visegrádi négyeknek, főleg akkor, ha ez a kör kibővülne.

Az ügy nem akkor dőlt el amikor beléptünk, hanem akkor amikor elkezdték a termőföld, legelők, erdők privatizációját, amely elkészítetlen és végrehajtása meggondolatlan volt. Olyanok is földhöz jutottak - kb. 40 % - akik nyerészkedésre akarták, akarják ma is felhasználni. Így jöttek létre a zsebszerződések, a külföldiek részére a bérleti szerződések. Több árverésen is részt vettem. Láttam, tapasztaltam, hogy mi és hogyan történik. Nemcsak a külföldiek lobbiznak ebben a témában, hanem nagyon sok magyarországi tulajdonosok is, akik most bérletbe adják a kapott földet, de szeretnék minél előbb jó áron eladni és számukra közömbös, hogy ki veszi meg.
Így azt mondhatjuk sok tényezős ez a "játék".

Azt írod; "Régen nem voltak föld tulajdonosok", amely állítás nem valós. 1945 előtt a szüleim felmenőinek együttesen több, mint 300 holdja volt saját tulajdonban. Ez zömében szántóföld volt, de volt benne legelő, erdő és gyümölcsös is. Szabadon rendelkezett vele. Volt olyan időszak, amikor eladtak belőle és máshol, más ingatlant vásároltak.
A tulajdonos is birtokos, de nem biztos, hogy a birtokos tulajdonos is. Így valóban van a két fogalom között különbség.

A jövedelmek piaci viszonyok között dőlnek el. Egyes országokban különbözőek a költségek, az árak, az értékesítési lehetőségek.

A termőföld árát az unióban mindenhol a kereslet és kínálat határozza meg. Így az általad említett országokban is különböző árak vannak.

Minden uniós országban - így Magyarországon is - feltételek vannak a föld mennyiségi megvásárlására, bérlésére, mind belföldi, mind külföldi állampolgárok részére.

Tudomásom szerint az unión belül egyetlen olyan ország sincs ahol a moratórium lejárt és tiltva van a külföldiek részére a föld birtoklása.

Már többször átolvasva a magyar földtörvényt szerintem nem tartalmaz több korlátot, mint akár az osztrák, dán, holland, német, vagy francia törvények. Így szerintem a magyar földtörvény védhető lesz az eljárás során.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés