A gépek királynője

2015. október 19. 12:21
Az USA Védelmi Minisztériuma programozási nyelvet nevezett el róla, filmek és regények romantikus tudós nőalakja, számítástudomány és feminizmus egyaránt pionír hősnőként tekint rá. December 10-én lesz születésének bicentenáriuma, 2009 óta október 13 Ada Lovelace nap. De ki volt valójában Lord Byron zseniális lánya, mi Ada üzenete a kései utókornak?

Augusta Ada Byron, ismert nevén Ada Lovelace, Lord Byron és Anne Isabella Noel Byron első és egyetlen gyermeke 1815. december 10-én született Londonban, és ugyanott is halt meg méhrákban szűk 37 esztendővel később, 1852. november 27-én. Anyja egy hónappal később elvált a költőtől, Ada soha nem látta az apját, de kérésére mellette nyugszik a nottinghami Szent Mária-Magdolna templomban.

Családi örökség

Tehetségét viszont örökölte. A matematika tudományában jártas „paralelogramma-hercegnő” anya mindent megtett, hogy eltávolítsa Lord Byrontól, költészettől, művészetektől, és tudományos pályára terelte. Ada a korai 19. század zord nőoktatásában teljesen szokatlan módon (többek között) matematikát tanult, majd a történelem „első programozójaként” vált posztumusz világhírűvé, és tekint rá pionírok előtti pionírként számítástudomány, feminizmus.

Miután levelek sokaságával bombázta, 1833-ban, tinilányként találkozott két őskomputer, a közel két évtized kutatómunkát követően 2002-re elkészült és működő differenciálgép, valamint a soha fel nem épített, még bonyolultabb – lyukkártyákkal elvileg programozható – analitikai gép feltalálójával, Charles Babbage-el (1791-1871).

Babbage a „számok varázslónőjeként” emlegette Ada-t. William Gibson és Bruce Sterling alternatív történelmi regényében, a steampunk Gépezetben pedig ő a „Gépek királynője” egy olyan viktoriánus Angliában, amely Babbage találmányainak köszönhette jólétét, felvirágzását és a mindent fojtogató szmogot.

A programozó

Az elnevezések se nem véletlenek, se nem túlzások: Ada egyike volt azon kevés matematikusnak, akik megértették Babbage elképzeléseit. A feltaláló 1842-ben az analitikai gépről tartott előadást a Torinói Egyetemen. Egy másik matematikus – és későbbi miniszterelnök –, az olasz Luigi Menabrea franciára írta át a hallottakat, amelyet az akkor már Lady Lovelace néven szereplő Ada fordított angolra. Az 1843-ban kiadott fordítás a bőséges jegyzetek miatt háromszor hosszabb lett az eredetinél. Ada leírta, hogyan lehet Bernouil-számokat kalkulálni a géppel. Ezt a leírást tartja „első programnak” – pontosabban gépi algoritmusnak – az informatikatörténet. Program egy csak papíron létező komputerhez… A szövegből nemcsak az derül ki egyértelműen, hogy a gépet ugyanolyan jól értette, mint maga Babbage, de az is, hogy ráérzett, miként működtethetők az efféle masinák. Előre látta, hogy a számok nemcsak mennyiségek megjelenítésére képesek, és a számokat kezelni tudó gépek bármilyen számokkal reprezentált adatot szintén tudnak kezelni, például zeneszerzésre, grafikai munkára alkalmasak és a tudományos kutatásban is komoly segítséget nyújthatnak. A mesterséges intelligenciát a kor technológiai lehetőségeiből kiindulva viszont kivitelezhetetlennek tartotta. Vizionárius gondolatai bő száz évvel később váltak valóra.

Egyes történészek szerint a jegyzetek nem Ada, hanem Babbage munkái, és a lány csak néhány tévedésre hívta fel a feltaláló figyelmét, illetve felhasználási lehetőségeket javasolt neki. A szerzőség kérdése folyamatos vitatárgy, Lady Lovelace zsenialitását viszont senki nem kérdőjelezi meg. Ezért hívják az amerikai Védelmi Minisztérium programozási nyelvét is ADA-nek.

Popikon

Manapság azonban nemcsak pionírként, hanem popkulturális ikonként is tekintünk rá. A cyberpunk guruk, Gibson és Sterling regénye, az 1990-es évek számítógépes kultúrában a női identitás kiteljesedését ünneplő cyberfeministáinak rajongása (Sadie Plant: Zérók és egyek, 1997), vagy kultikus underground filmek (Lynn Hershman Leeson: Conceiving Ada, 1996) mellett azért, mert Ada személye és munkássága több szempontból a „21. századi embert” előlegezte.

Például azzal, hogy apja összes botrányával, kicsapongásával és nem utolsósorban zsenialitásával mai értelemben is szupersztárnak számított. A kor összes médiafigyelme ráirányult. Ada ebben a rivaldafényben született sikerre és szabadságra. Ő sem felelt meg az elvárásoknak, pukkasztotta rendesen a derék polgárokat: tudós lett belőle, meghökkentő gondolatokat vetett papírra. Élve az anyai ág adta anyagi, illetve a korai 19. század szegényes kommunikációs lehetőségeivel, az akkori Anglia több innovatív elméjével állt kapcsolatban. Végigspammelte őket: Babbage rajongott érte, Faraday viszont nem kért belőle.

Szintén 21. századi párhuzam, hogy anyja akarata ellenére egy személyben testesítette meg tudományt, technológiát és művészetet, ami tökéletesen rímel napjaink tudományművészeti kísérleteire, projektjeire.

A mai feminista képbe szintén beleillik: független volt, szokatlan módon, női szemmel közelítette meg a tudományt, munkáját legalább annyira fontosnak tartotta, mint a családját, házassága szülei kapcsolatára rímelt, csak a szerepek cserélődtek fel: ő határozott meg mindent.

A képbe persze nem úgy passzol, ahogy a jelenkori feminizmus politikai korrektség nyelvi terrorjával felvértezett férfigyűlölő szélsőségesei gondolják.

Ada ezért is bizonytalanít el, nyugtalanít, és izgalmas mindmáig.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés