NASA News

Koraszülött lehet a mi Földünk

2015. október 21. 20:10
Földünk túl korán jött a világra a fejlődő világegyetemben, akkor, amikor a hozzá hasonló bolygók 92 százaléka még meg sem született, legalábbis erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók a NASA Hubble és Kepler űrteleszkópjának adatait elemezve.

A baltimore-i Space Telescope Science Institute (STScI/Űrcsillagászati Kutatóintézet) tudósai elméletüket a Monthly Notices of the Royal Astronomy Society legújabb számában ismertetik. „Kutatásaink során a világegyetem egészével összefüggésben szerettük volna meghatározni a Föld helyét. Mint kiderült, bolygónk koraszülöttnek számít” – fogalmazott Peter Behroozi, az STScI kutatója, a tanulmány társszerzője, rámutatva, hogy 4,6 milliárd éve, amikor létrejött a Naprendszer, a potenciálisan lakható bolygóknak mindössze 8 százaléka létezett. Ismertetése szerint a Hubble segítségével megismerhették a galaxisok fejlődéstörténetét. Így megtudhatták, hogy a legnagyobb csillagképződési ráta 10 milliárd évvel ezelőtt volt, ám ebben az időben igen korlátozottak voltak az alapanyagként szolgáló hidrogén és hélium készletei.

Napjainkra lényegesen lelassult a csillagtermelés üteme, viszont az univerzumban annyi maradványgáz található, amely hosszú időn át bőséges alapanyagforrást biztosít az új napok születéséhez, olvasható a PhysOrg hírportálon. A bolygóvadász Kepler űrteleszkóp adataiból arra lehet következtetni, hogy galaxisunkban, a Tejútrendszerben rengeteg olyan planéta van, amely csillaga lakhatási zónájában kering, azaz felszínén optimális hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, lehetővé téve a folyékony víz jelenlétét.

Az STScI kutatói szerint számuk jelenleg elérheti akár az egymilliárdot a Tejútrendszerben, és jó részük kőzetbolygó. A megfigyelhető világegyetemben viszont százmilliárdra tehető a galaxisok száma. Mint az amerikai asztrofizikusok rámutatnak, a jövőben Föld-méretű bolygók megszámlálhatatlan sokasága jöhet létre napjuk lakhatási zónájában, hiszen az utolsó csillag 100 billió (ezermilliárd) év múlva huny majd ki.

A koraszülött földi civilizáció nagy előnye, hogy tudósai a Hubble űrteleszkóphoz hasonló csillagászati műholdak segítségével bepillantást nyerhetnek a világegyetem távoli múltjába, megismerhetik evolúcióját az ősrobbanástól napjainkig, feltérképezhetik, hogy miként fejlődtek a galaxisok.

A fényimpulzusokban és a kozmikus sugárzásban kódolt információ azonban a világegyetem tágulása miatt körülbelül 1 billió év múlva jórészt megsemmisül. Így a távoli jövőben létrejövő civilizációk fiai-lányai vajmi keveset tudhatnak meg univerzumunk születéséről és fejlődéstörténetéről, vélik az amerikai kutatók.

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Biztos igaz, de az is (szerintem), hogy felrobbanó primer csillagok porából születtünk. Nem tudom mi más magyarázná azt, hogy nehézfémek is vannak a földön, amelyek a Napból vagy hasonló csillagokból nem származhatnak.

Válaszok:
opht | 2015. október 22. 7:26

Szilárd Leó már megoldotta.

Kemény János szerint:

Három kemény bizonyíték van a magyarok földöntúli eredetére:

1) Nagyon szeretnek vándorolni (akárcsak az ugyaninnen szétrajzó cigányok).

2) Rendkívül egyszerű és logikus nyelvet beszélnek, ami gyökeresen különbözik szomszédjaikétól.

3) És végül sokkal okosabbak a földlakóknál. Mindehhez Kemény - enyhe marsbéli kiejtéssel - hozzáfűzte a magyarázatot: annyira könnyebb írni és olvasni megtanulni magyarul, mint franciául vagy angolul, hogy a magyar gyerekeknek sokkal több idejük jut a matek gyakorlására.

Az emberiség csak irtani, rombolni tud.

A tudomány manapság olyan, mint a művészet és a politika. Presztízs- alapon működik.
Ma meg sem hallgatják azokat, akik esetleg hosszú idő alatt jöttek rá valamire, mert biztosra mentek.
Publikációs kényszer és verseny van. A kedvenceket kitüntetik, díjazzák, a többi meg kenje a hajára a tudományát!
Amúgy meg: Az ember elérzékenyül, ha látja ezt a gyönyörűséget a "kék bolygót".
De a Mammon dolgozik, űzi hajtja a világ bolondjait.

Ez nem vélelem, hanem elfogadott, igazolt álláspont.

Ott a válasz a cikkben: ui. az ősrobbanas kozmikus háttérzaja elvész, mira a csillagok, és velük együtt az újabb értelemnek helyet adó bolygók megszületnek.

A jövőben létrejövő civilizációk fiai, lányai csak egy publicisztikai antropomorfizmus. Nem földi civilizációról van szó természetesen. Senki nem tervez ennyire előre, már csak azért sem, mért a földi élet nem húzza sokáig. Az egy dolog, hogy a Nap még kb. 4 milliárd évig nem lesz vörös óriás, de a Föld pályájának módosulásai miatt (a Juppiter grávitációjának zavaró hatásai) bolygónk kb. 1 millió év múlva kiúszik a lakható zónából. Ez pedig igen-igen rövid idő. Evolúciós szempontból pl. az előemberektől a modern emberig.

Válaszok:
opht | 2015. október 22. 7:51

Sajnos addigra, mire a Jupiter környékén felolvad a metán és ammónia, már rég befagy a Föld. Ez most a legújabb mérések eredménye. 1 millió év. Nem sok. Szinte az összes ma élő faj idősebb ennél.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában