A halál móresre tanítása

2015. október 23. 12:14
A különböző népek mitológiája tele van örök élet elixírje utáni kutatással, de a legtöbb esetben „meghekkelni" az elmúlás rettenetes voltát soha nem sikerül. Ma a tudomány megpróbálja minden eszközét bevetve az öregedést megállítani és a halált elodázni, vannak már ugyan sikeres állatkísérletek, de valószínűleg csak a géntechnológia hozhat megoldást a jövőben.

A mi 1.0-s verziójú biológiai testünk hasonlóképpen törékeny és miriádnyi hibalehetőségnek van kitéve, nem is beszélve a nehézkes karbantartási rituálékról. A szingularitás lehetővé fogja tenni, hogy meghaladjuk biológiai testünk és agyunk korlátait. Uralkodni fogunk a sorsunk fölött. A kezünkbe kerül a halandóságunk. Olyan sokáig élhetünk majd, amilyen sokáig csak akarunk (ami nem ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy örökké fogunk élni).Ray Kurzweil

Az örök élet iránti vágy az emberrel vele születik, nehéz elfogadni, ha szembesülünk a halál tényével, hogy egy ideig a világ részeként éltünk, majd testünk elenyészik és soha nem fog visszatérni efemer formája, amiben leéltük az életünket. A halált sokan szerették volna már „móresre tanítani", keresték már a fiatalság forrását, az örök élet elixírjét. A különböző népek mitológiája telis-tele van ilyen örök életet adó tárgy utáni kutatással, de a legtöbb esetben „meghekkelni" az elmúlás rettenetes voltát soha nem sikerül a hősnek, csak a mesékben. Manapság a tudomány megpróbálja minden eszközét bevetve az öregedést megállítani, erre vannak sikeres állatkísérletek, de az egészségügyi állapotunk felturbózása, az életkörülményeink javítása és a géntechnológia is megoldást hozhat a jövőben. Nem véletlen, hogy sok IT celeb is támogatja az életet meghosszabbító tudományos kutatásokat. Larry Ellison, az Oracle vezetője erre a legjobb példa, aki 430 millió dollárt áldozott az ilyen módszerek kifejlesztésére. 

 

Akár 150 évig is élhetünk
 
Dr. Dena Dubal, a Kaliforniai Egyetem neurobiológusa szerint ma már a kezünkbe vannak azok az eszközök, melyekkel akár 150 évre is kitolható egy emberi egyed élete. De a minőségi egészségügyi rendszer, a rendszeres táplálkozás, a különböző oltások és maga a technológiai fejlődés, ami körülvesz minket is mára egy teljesen más minőségű életet eredményeztek, mint 100 évvel ezelőtt (igaz ez főleg a világ fejlettebb részére vonatkozik). Gondoljunk csak arra, ma hazánkban is 70 év az átlag életkor, a nők tovább élnek (population.io), de ez, azoknak, akik a múlt század elején születtek, még jócskán 30 évvel kevesebb volt. Az élet minőségének a változása és az egészségügy gyors fejlődése miatt sok olyan betegség tűnt el a világból, ami az emberi halandóságot már gyermekkorba növelte (diftéria, gyermekbénulás, kanyaró stb.), de az ötvenes évek forradalma az orvostudományban (a diagnosztikai technológiák gépesítése, a sebészet megújulása) is a halandóság elleni küzdelem fegyvertárát erősítették már. Ezek miatt is optimista a jövővel kapcsolatban tehát dr. Dubal, amikor arról beszél, hogy az élettartam 150 évre kitolható már akár.
 
 
A halál meghekkelése
 
Nem szabad elfeledkezni a geriátria tudományának gyors fejlődéséről, molekuláris szinten már jelentős eredményeket értek el az élet meghosszabbításával kapcsolatban, igaz jelenleg egereken folytatnak kísérleteket. Mivel viszont sejtszinten egy egér és egy ember között nincs akkora különbség (egy egér 30 hónapig él, így a teljes életciklusát végig lehet így követni rövid idő alatt) a tudósok bíznak abban, hogy 10 év múlva klinikai formában is kísérletezhetnek már embereken. Az egyik legígéretesebbnek a génmanipuláció ígérkezik, itt az úgynevezett Klóthó génnel kapcsolatos kutatásokat lehet megemlíteni (a görög mitológiában a 3 Párka közül ő volt az, aki a halandók életének a fonalát fonta), jelenleg 5-ből 1 emberben található meg ez a gén, ami a hosszabb életéért felelős (a szívük is jobban bírja a terheléseket, de a vesefunkcióik is mások, mint a hétköznapi, a génnel nem rendelkezőknek). Molekuláris szinten a sejtek Klóthó szintjét emelték, és a kísérletben részvevő egerek 30%-al hosszabb ideig éltek, mint nem módosított társaik. A GMO egerek amellett, hogy tovább éltek, még „okosabbak" is lettek, mivel a labirintusos kísérleteket is nagyobb sikerrel oldották meg, mint „buta” társaik. 
 
 
Még a Google alapítója is halhatatlanságra tör
 
2014-ben 1 millió dolláros díjat is kitűztek (Palo Alto Longevity Prize) tudós csoportok számára, hogy olyan módszert fedezzenek fel, amivel meg tudják „hekkelni" a Halált. A díjat nyilvánvalóan még senki nem nyerte meg, mivel évekbe telik mire kísérletekkel is bizonyítani tudják majd az eredmények hitelességét, de könnyítésként már azzal is megelégednének, ha az egerek élettartamát növelnék meg 50%-al legalább. Egyébként az élet meghosszabbítása nagy divat és remek üzlet is. 2013-ban a Google alapított biotechnológiai céget, a Calico-t, melynek egyetlen célja az öregedés megállítása és az emberi élet meghosszabbítása minimum 100 évre. Létezik állítólag egy titkos cége is erre a kereső óriásnak, amit csak Google X néven emlegetnek, de ez csak a konteós körökben bizonyított, hogy létezik is (mindenesetre Larry Page és Sergey Brin nem öregszik olyan látványosan, mint kortársaik szól az állítólagos bizonyíték). Más IT cégek például Peter Thiel a PayPal alapítója is ebben az örök élet üzletben utaznak: ő támogatta 3.5 millió dollárral az öregedés megállításáért „küzdő" Methuselah nonprofit alapítványt, akik főleg gyógyszereket fejlesztenek, és a sejtkutatásban látják a jövőbeli megoldást. 
 
 
Módszerek az öregedés megállítására
 
2015-ben szállt a fenti versenybe dr. Navtej Toor csapata, ők a telomérák meghosszabbításában látják az emberi élet elnyújtásának a lehetőségét. Hogyan tudja a testünk, hogy öregszik? Hiszen nem létezik egy óra ennek egzakt mérésére (de megkülönböztetünk fizikai és szellemi kort is azért), de mégis van, amire támaszkodhatunk, ezek a kromoszómák végén lévő telomérák. Minden egyes sejtosztódás során a DNS-láncának a vége megrövidül (kb. 100 bázissal), a másolást végző DNS-polimeráz enzim működése miatt. Ha ez eléri az értékes genetikai információt tartalmazó szakaszt, az így keletkező sejt már csökkent életképességű lesz. Amíg viszont telomérát tartalmazó régió rövidül, nem lép fel károsodás a DNS-ben. Minél hosszabb a telomer szakasz annál több osztódásra képes génsérülés nélkül egy sejt. Egy emberi sejt 50 osztódásra képes átlagosan, ezután már mindenképpen sérül a DNS. Ami még bonyolítja a helyzetet, a telomerrel nem rendelkező kromoszómák vége így már szabadon összekapcsolódhat, és genetikai mutációkat is okozhat így. Az újonnan keletkező sejtek viszont osztódásra már alkalmatlanok, vagyis életképtelenek lesznek. Ez lenne tehát az a biológiai óra, amit számításba vehetünk az öregedéssel kapcsolatban, ez határozza meg, milyen hosszan élhet egy ember. Ha tehát meggátoljuk a telomerek rövidülését vagy pótoljuk valahogy a hiányzó részeit, a sejtek élettartamát végtelenre növelhetjük, az ember akár halhatatlan is lehet. Legalábbis abban az értelemben, hogy az öregedéshez kapcsolódó halálokokat kiküszöbölve odázhatjuk el az elhalálozást magát.
Egy másik megoldás a 70-es években felfedezett rapamycin-ben lát nagy lehetőséget. Ezt a vegyületet gombaölő tulajdonsága miatt használták a kezdetekben, majd szervátültetésen átesett betegeknél a szervkilökődés megakadályozása ellen alkalmazták, de daganatos betegségekben is sikerrel vetették be. Egérkísérletekben a rapamycinnel dúsított étrend az élettartam 25%-os növekedését eredményezte, de a védelmet nyújtott a betegségek ellen és az agyi degeneráció is csökkent tőle.
 
 
Örökké élni tényleg lehetséges 
 
Mennyire vehetők ezek a kísérletek akkor komolyan, mikortól élhetünk már örökkön örökké? Aubrey de Grey egy 2005-ös írásában azt jósolta, az örök élet és a halál időleges elodázása még a mi életünkben lehetséges lesz (Ending Ageing). Ő már csak tudja, hiszen ő vezeti a SENS (Strategies for Engineered Negligible Senescence) intézetet, ami ezen dolgozik évek óta. Szerinte olyan, jelenleg furán hangzó általuk kísérletekben alkalmazott technológiák, mint a sejttranszplantáció, a programozott sejthalál (apoptosis), a telomerák rövidülésének megakadályozása, a különféle immunterápiák és vegyületek alkalmazása az öregkori sejtmutációk kialakulása ellen, majd ezt segíthetik. Állatkísérletekben már működnek, csak az emberi klinikai tesztek maradtak hátra (jogilag és etikailag ez viszont egy igen „rázós" terület gondoljunk csak a GMO növényekkel kapcsolatos hasonszőrű problémákra). Grey szerint viszont 20 év múlva, amennyiben finomítják eme módszereket találmányaik már a hétköznapi orvosi gyakorlatban is működhetnek.
 
 
Van értelme örökké élni?
 
Éljünk gyanúperrel azért az örök élet kapcsán, hiszen tudjuk a Hegylakó című filmben is az örök küzdelem volt a feltétele a halhatatlanságnak: csak egy maradhat, hiszen csak így tudott halandó módjára meghalni (hacsak addig ugye nem fejezte le valaki). A viszonylagos halhatatlansággal (150 év) csak újabb bonyodalmakat keletkezhetnek. Ma még ugyan csak az elején vagyunk, hogy mindenki részesüljön ebből a találmányból, de képzeljük el, ha a tudomány tényleg megoldást talál rá majd 20 év múlva 2035-ben. Jelen sorok olvasói még javában életük kenyerének a felét ették csupán meg, tehát mit is tapasztalhatnak friss öröklétüknek örülve majd a boldogságtól megrészegülve? Vegyünk sorra néhány kínzó kérdést akkor.
 
Ha csupán a biológiai öröklét jut mindenkinek, mi lesz a mentális hanyatlás megállításával? Hol fog elférni a Földön ez a sok ember, mit fognak enni, fogyasztani, hiszen már jelenleg is 7 milliárdan élnek túlnépesedve rajta? Jutni fog mindenkinek az örök élet bőségnek a kosarából? Mit kezd a társadalom az elöregedéssel, mint szociológiai jelenséggel? Nyilvánvaló egy törpe minoritás fogja majd csak megkapni, nemcsak anyagi, de hatalmi és politikai okokból is a halhatatlanság elixírjét. Egy új gerontokrata kasztrendszer alakul ki? Kitör-e majd idővel a fiatalok-öregek háborúja? Mi történik a harmadik világban, ők jelenleg is sokkal szaporábbak, mint az elöregedett nyugati társadalmak. Ha majdnem örökké élek érdemes lesz utódokban, leendő vetélytársaimban egyáltalán gondolkodnom? Mi lesz a fiatalokkal, illetve ki számít egy 150 éves átlagéletkorú társadalomban fiatalnak majd? Mi lesz a célja egy 20 évesnek, ha majd egy családban akár 5-6 generáció fog együtt élni? Mi lesz a várva várt boldog nyugdíjas évekkel, hiszen egy átlag 120 éves is teljes értékű állampolgárként szeretne majd tenni a közjóért munkálkodva a dolgos hétköznapokban hasznossá téve önnönmagát. 
 
 
Hogyan fog átalakulni a szolgáltatóipar és működni a hétköznapokban kiszolgálva az örök fiatalokat (nyilván a plasztikai és génsebészet aranykorát fogja hozni). Ki fog dolgozni az öregek helyett? Lesz egyáltalán már szükség egészségügyre és fekete ruhás nővérekre? A születésszabályozás kötelező lesz? Vajon a tudomány és kultúra hogyan degenerálódik, ha ugyanazok maradnak döntő pozícióban akár 100 évig a tudományos akadémiák és pénzosztó szervezetek élén? Mi értelme lesz a politikai pártoknak, ezek is generációs különbségek alapján szerveződnek majd? A gerontokrácia lesz a mindenható, ami plutokrácia is lesz egyben?  Újra értelme lesz és bevezetik a halálbüntetést, mint fegyelmező eszközt? Lehet, hogy divat lesz a „rövid élet"? Pszichológiailag mennyire lehet elviselni a 150 évet? Végül, de nem utolsó sorban, ha már lehet 150 évet nyerni, feltételezhetjük a tudomány exponenciális fejlődésével egy emberöltő alatt az öröklétet is el lehet majd érni. Mi értelme lesz a vallásoknak (például a reinkarnációnak), ha az emberek istenekké válhatnak eme földi siralomvölgyben? Nem lesz ez majd roppant unalmas? Vagy majd aki 120 éves korát elérte, azt elküldjük a Marsra (mint Matt Damont a Mentőexpedíció című filmben), csak ők örökre ott maradnak gyarmatosítani a vörös bolygót?

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés