Vigyázat a csótány is harap!

2015. november 13. 9:53

Jennifer Ouellette
Gizmodo
A csótány a jövő ígérete, ötször erősebben tud harapni, mint egy ember, a legfrissebb kísérletek szerint testsúlya ötvenszeresével teszi ezt. A robotikában és az élelmiszeriparban is nagy reményeket fűznek hozzá.
A University of Cambridge kutatói Thomas Weihman vezetésével vizsgáltak meg 300 csótányt és mérték meg mekkora nyomatékkal harapnak, természetesen más gerinces fajokkal is összevetették a rovarok „tudását” ezen a téren. Megdöbbentő módon eddig még nem voltak ilyen jellegű tudományos kísérletek, ezért úttörőnek tekinthető ez a munka. Hogy miért volt erre szükség? Mert a rovarok, a panellakásokban (budai elit környéken is laknak) tanyázó csótányok nagy szerepet töltenek be a szerves hulladékot lebontásában és megsemmisítésében. A földi ökoszisztéma „szerves részét” képviselik tehát, érdemes megvizsgálni, hogy a rágószerveik hogyan működnek. Különösen érdekes ez akkor, ha tudjuk a csótány emberi táplálékként való felhasználása nagy szerepet fog kapni hamarosan az élelmiszeriparban. Bármennyire utáljuk ezt a gusztustalan rovart, mégis kiemelkedő szerepet tölt be az élet körforgásában és az ökoszisztémánk egyensúlyának biztosításában.
 
Hogyan történt a kísérlet? (Állatkínzásról, most nyilván az állatvédők nem fognak beszélni a szerencsétlen csótány miatt, mert egy haszontalan állat. Amúgy is egy csótányirtó szakember nemzeti hősként van elkönyvelve, míg egy sintér valószínűleg soha nem fog Kossuth-díjat kapni majd munkásságáért. Kérdés a kutya harapása az ártalmasabb vagy egy csótányé a való világban). A csótányok rágóit preparálták és alumíniumból készített implantátumokkal vértezték fel őket (páros rágójuk van, mandibula a hivatalos neve), majd ezekkel „haraptattak” a műszeren, hogy a méréseket el tudják végezni. Hogy a kísérleti rovarok ne mozogjanak feleslegesen az eredmények falszifikálása végett fogorvosi cementbe lett foglalva a fejük a kísérlet alatt. Mindegyik alannyal 300 harapást végeztettek el, az objektív eredmények végett, majd ezeket egy adatbázisba vezették. Többféle harapási minták különböztettek meg, ez függött attól mit haraptattak a csótányokkal, milyen anyagból állt az, nyilván a keményebb anyag rágásához nagyobb izomerőt fektettek be a rovarok, 0,5 Newton volt az átlag. A fenti 50-szeres eredmény is a kísérletek átlagából származik. Mire volt jó a kísérlet? Mechanikus rágószervek készítéséhez például a robotikában, lelopni a természet művét és ezt az ipari komposztálásban a miniatűr robotcsótányok által hasznosítani, de megannyi más felhasználási módja is lehetséges Weihmann a kísérletet végző tudós szerint.
 

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A parlamentben hány harapós csótány van?
És az államigazgatásban?
És a rendőrségen?
És az ügyészségen? a bíróságon? a független szagértőknél? a végrehajtóknál?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés