Lehetnek boldogok internet nélkül a szegények?

2015. november 20. 11:01
Jelenleg 3 milliárdnyian interneteznek a Földön, ebből 1,4 játszik közösségi médiást. A maradék kettőnek szeretné Mark Zuckerberg az internet csodáját eljuttatni, egy szép új virtuális világ ígéretével felcímkézve.
 

„Az elején a dolgok nem mentek igazán jól, és mindenki meg akarta venni a Facebookot, de találkoztam Steve Jobs-szal, és ő azt tanácsolta, hogy látogassak el Indiába, az ottani templomokba. Annak idején ő is megtette, amikor az Apple jövőképén gondolkodott”
- meséli Mark Zuckerberg. Így elrepült Indiába, ellátogatott jó néhány templomba, és egy hónapot töltött ott az országot járva. Majd a tettek mezejére lépett...
 
 
Ajándék lónak ne nézd a fogát
 
Együttműködési megállapodást kötött a Facebook az Eutelsattal, hogy Amos-6 típusú műholdakkal biztosítsák az internet.org elérését Afrika déli területein 2016 második felétől. 2015 végére már 100 országba biztos el fog jutni az internet.org a meglévő helyi mobilszolgáltatókon keresztül. A gyakorlatban ez az adott ország legnépszerűbb portáljait, a Wikipedia és a Facebook elérését jelenti akkor is, ha az illetőnek nincs előfizetési csomagja a mobilszolgáltatónál. Indulásakor korlátozott partnerekkel és szolgáltatókkal dolgozott az internet.org, csak nemrég vált nyílt platformmá, és nyitották meg a szélesebb közönség számára: bárki csatlakozhat, ha betartja a céges játékszabályokat.
 
 
Nagy parasztvakítás az internet.org
 
Zuckerberg ezt a lépést folyamatos támadások után lépte meg. A projektet mindig vádolták a netsemlegesség korlátozásával, mivel csak 38, általuk önkényesen kiválasztott weboldal elérését engedélyezték. Tiltották még a VOIP telefonálást, a Flash alapú tartalmakat, de a fájlküldés, nagy felbontású képek és a videók sem kívánatosak a csatlakozó szervezetek alkalmazásaiban a sávszélességigény kordában tartása miatt. Az appoknak okostelefonra kell optimalizáltnak lenniük, nem lehet bennük JavaScript, SSL és HTTPS sem. A weboldalakat kizárólag 2G hálózatokra tervezték, és kompatibilisnek kellett lenniük az internet.org alapalkalmazásával és az Opera böngészővel. Kötelező volt, hogy legyen bennük külső hivatkozás is, hogy az internet megismerésére ösztönözzék majd a felhasználóikat. Minden adott tehát, hogy a harmadik világban is jusson mindenkinek az internet nagy és boldog virtuális tortájából, legalább egy kicsi.
 
 
Csak a méret a lényeg
 
A legújabb felmérések szerint a jelenlegi 1,4 milliárd Facebook felhasználóból több milliónyian már eleve keverik a közösségi médiás szolgáltatást magával az internettel. Nigériában 9, Indonéziában 11 százalékos arányban nem is lépnek már tovább külső linkekre soha (ez egy terra incognita, meg nem is látnának a kezdetleges eszközeinken keresztül belőle semmit sem). Ha tömegek jelennek majd meg az internet.org felületén, valójában csak egy zárt kereskedelmi hálózaton szörfölhetnek, és ennek a belső szabályai szerint kell viselkedniük folyamatosan. Olyan ez mint az ipari internet, hálózat a hálózatban, melyből nincs átjárás a Nagy Igazi Internet Világába. Külön elszomorító az a tény, az adott országok cégeinek, valamint állami szerveinek is kötelező lesz ezen a felületen megjelenniük teljes mellbedobással, ha szolgáltatásaikat el akarják juttatni a tömegekhez, hiszen belőlük élnek. Felnő majd egy olyan generáció, amely csak az internet.org-ot ismeri, számukra ez jelenti már csak az internetet. Mi más ez, ha nem digitális röghöz kötés? Közben a világ másik fele pedig már a virtuális valóságban működő Facebookban tölti és élvezi felesleges ideje legjavát, miközben robotok dolgoznak helyettük a bizakodó előjelzések szerint.
 
 
Olvassuk újra Marxot
 
Miért is akarja annyira erőltetni Afrikában, Indiában Mark Zuckerberg ezt az internet.org projektet? Tényleg humanitárius okokból, melyeket a fenti legendárium is alátámaszt? Vagy ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínt kiderül semmi másról sincs szó, megint mint Marx kedvencéről a Tőkéről? A Facebooknak jelenleg majdnem ugyanannyi felhasználója van, mint a Google-nak, 1,4 milliárd, vagyis minden ötödik ember a Földön használja ezt a 2 szolgáltatást. A Facebook 12,4 milliárd dollár nyereséget termelt 2014-ben, vagyis egy ember 8,65 dollárt hozott a konyhára a napi közösségi médiáskodásával Mark Zuckerbergnek. A Google 66 milliárdot keresett tavaly, és 46 dollárt kapott egy-egy emberért, aki a Gmail és egyéb szolgáltatásait nyűtte nap, mint nap. Vagyis Sergey Brinnék cége ötször nyereségesebb volt, mint a közösségi médiás Menlo Parki varázslóé. Igaz meg szokták jegyezni a Google manapság már stagnál a tőzsdén, míg a Facebook látványosan növekszik évek óta. Miért is annyira fontos a harmadik világ mindenkinek? A Google léggömböket ereget Srí Lankán, a Facebook drónokat épít és mindketten a helyi mobilszolgáltatókkal és kormányokkal látványosan összeborulnak a világ megváltása érdekében.
 
 
A világ harmadik és boldogabbik felén
 
Új felhasználók kellenek, mert már mindenki használja ezeket a szolgáltatásokat a világ boldogabb felén. Ha van 1,4 milliárd, akkor a maradék 2-őt is meg tudjuk szerezni, igaz lájtosabb és lebutított szolgáltatásokkal, de úgyis mindenki az amerikai megoldást akarja, a közösségi médiának hazudott globális megfigyelést és agymosást, a rendes és objektív tájékoztatás helyett, ami csak a másvilágon létezik. Kína és India kínálja magát, de míg az előbbi mereven elzárkózik és saját „közös médiát” épített ki saját operációs rendszerrel, addig India még a maga több, mint 1 milliárdnyi emberével szabad préda Mark Zuckerbergéknek (nem kell félteni a Google-t sem, most lett offline a Google Maps is véletlenül Indiában a nép örömére). Afrikában pedig már működik az internet.org, sőt ennek a talpas változata is, amikor SMS alapon tartanak távoktatást már az isten háta mögötti területeken. Emlékszik még valaki a WAP-ra, Afrikában most ez a legnagyszerűbb dolog, amit valaki elérhet, az ezen a felületen látható digitális tartalmakat.
 
 
Félelem és reszketés a magyar ugaron
 
Ugyan a magyar boltok polcain is megbújnak a Nokia és a Samsung egyszerű és olcsó mobiljai, melyek 1 hónapot is kibírnak egy feltöltéssel, de megnéznénk azt az okostelefonon szocializálódott magyar Y generációs fiatal arcát, akit 1 hónapra arra kényszerítenének, hogy ezen keresztül barangoljon a világszéles hálón és facebookozzon kortársaival. Boldogok a lelki szegények, mert övék Mark Zuckerberg digitális országa, és jövőre már szerencsére jön ennek a totális agyrabló virtuális változata is (Oculus Rift). Közben pedig épp a napokban kaptak az oktatók ingyen szoftvereket a nagy redmondi multitól, és hiány van informatikusból is, de nagyon hazánkban.... A szegénység tehát internet ide vagy oda relatív fogalom marad, különösen, ha az digitális fokon is mérhető. De tényleg kell ezeknek a szerencsétlen négereknek és indusoknak ilyen áron internet? Vagy a migránsok is azért jönnek, mert itt nagyobb és szélesvásznú és tartalomban gazdagabb az internet? Könnyebb vele elfeledni a mindennapok rettenetét, ha virtuális mennyországnak hazudjuk a putrik melegét? "War, war is never changes" tudjuk a Fallout 4-ből is már, de jobban eltalálta ezt a magyar költő, amikor még az internetnek híre 's hamva se volt.
 
"Ha majd a bőség kosarából 
Mindenki egyaránt vehet 
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!"
Petőfi Sándor: A XIX. század költői
 
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés