Nem álom, hanem valóság, hogy a Star Wars: Az ébredő erő droidja beköltözzön a karácsonyfa alá. A Sphero BB-8 ugyanis tényleg létezik működő robotként, igaz sokkal kisebb, mint a filmben látható példány. De ami a lényeg, ez is gurul és a BB-8-at itt a kornak megfelelően okostelefonnal vagy táblagépünkkel tudjuk irányítani.
A Sphero BB-8 ugyanis tényleg létezik működő robotként, igaz sokkal kisebb, mint a filmben látható példány. De ami a lényeg ez is gurul és a BB-8-at itt a kornak megfelelően okostelefonnal vagy táblagépünkkel tudjuk irányítani. Autonóm módon viselkedik (mint egy macska), mintha lenne személyisége, hiszen a saját feje után megy, amikor felfedezi a lakásunkat, a mi galaxisunkat, legyen az panel vagy lakóparki loft esetleg vagy bulinegyedes leharcolt hipszterkégli akár.
A BB-8 adaptív személyiséggel rendelkezik, ugyanis interakcióba tud lépni a macskával és a karácsonyra kötelezően érkező „kedves” rokonokkal is, azok legnagyobb döbbenetére. Még emberhez hasonló személyisége is van, igaz ez előbb vagy utóbb a gazdája ismérveit fogja felvenni, ami sokakat zavarhat, ha sok rossz szokásunk van, de legalább van egy klónunk, igaz droidban. Majd ezt elemezze ki egy doktor Csernus, a robot, aki gazdája személyiségeit viseli magán...
Ha lúd legyen kövér, a BB-8 klónunk is rendelkezik a holografikus kivetítés lehetőségével, vagyis a kibővített valóság (AR) segítségével rögzít és továbbít üzeneteket és ezt ki is tudja vetíteni a falra (igaz ehhez kell egy mobil vagy tábla amin láthatjuk, de erről szól minden már 2015-ben, mint tudjuk). A droid figyel és válaszol (ha tud), felismeri a hangunkat és reagál is rá, kb. úgy, mint a Siri vagy a Cortana és a Google Now a mobilon, hiszen egy digitális asszisztenst is elrejtettek benne, de annyira azért nem okos.
A virtuális üzenetekkel mellesleg karácsonyi üdvözleteinket is trendi módra tudjuk eljuttatni, hozzánk az ingyen halvacsorára érkező rokonokhoz, de mivel a BB-8 belefér egy retikülbe is, a megtestesülés ünnepének másnapján vidéki rokonlátogatásra is alkalmas. Vigyázni kell rá, mert a rokongyerekek biztos szét akarják majd szerelni és lába is kelhet a nagy ünneplésben és a várva várt ajándékok leleplezése alatt.
Ha droid, akkor őrző-védő funkciót is kapott, mert járőröző módot is tettek bele, igaz Sátánt a megboldogult németjuhászt nem helyettesíti, de kiírhatjuk az ajtóra "Vigyázat a droid harap”, vagy bedőlnek neki vagy jó poénnak veszik majd, de a postás egy életre a barátunk lesz és a szomszéd Irénke néni is meg akarja majd kaparintani a droidot. De a négylábúnál azért okosabb, mert ha megtervezünk neki egy útvonalat, azt majd magától is folyamatosan be fogja járni, amíg ezt le nem tiltjuk a programjában vagy le nem merül az aksija.
Egy BB-8 droid klón nem olcsó mulatság (olyan 250 dollár), de jó játék felnőttnek és gyereknek is. Aki viszont szeretné tudni, hogyan működik egy ilyen robot a valóságban, az ezt a cikket olvassa el a karácsonyi unalmas ünnepek alatt. Barkácsolni szerető és ügyes olvasók pedig akár építhetnek egyet maguknak, ha valaki lusta meg vásárolhat BB-8-et is, igaz már csak egy-két példány van belőle az országban a nagy Karácsonyi Bevásárlás Betegsége miatt. Minden gazdag gyerek ugyanis ilyet kapott a Jézuskától. Sebaj jövőre úgyis majd már lehet a Jófogáson vagy a Vaterán is féláron kapni majd ilyet, mert jön a szebb és újabb és 1:1 arányú változat.
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
Bejelentkezés