Karácsonykor még a Mikulás szánját húzták, mára pedig nyugdíjazták a Google robotjait. Az LS 3, másnéven BigDog olyan hangos volt, mint egy fűnyíró és leleplezte volna az őt kísérő katonai alakulatot a csatatéren.
Az eredetileg a Boston Dynamics fejlesztésében 32 millió DARPA-dollárból kifejlesztett teherhordó robot még 5 évet sem élt meg. A katonai felhasználása nem úgy sikerült az éles bevetések közben, mint ahogy azt a tervezőasztalon megálmodták 2010-ben. Az amerikai hadsereg szerint olyan hangos, mint egy ipari fűnyíró, így már messziről tudni hol ásták be magukat és honnan indul majd a támadás.
Ugyan a felszerelés cipelésére mostoha körülmények között is kiválóan alkalmas, de ezt meg tudja majd tenni a hadtápos pontok körül vagy a hátországban is a jövőben. Pedig minden szépen indult, sikeresen cipelt egy-egy ilyen BigDog 180 kilót akár magán, kiválóan egyensúlyozott még a meredek hegyoldalakon, a köves és sziklás terület sem volt neki kihívás, szinte nem volt olyan terepakadály, amit nem tudott volna leküzdeni. De sajnos ennek a „szívósságnak” meg volt az ára, a hidraulika és a mechanika irányítását csak ilyen zajosan lehetett még megoldani 2015-ben is.
Az, hogy most kivonták a US Army hivatalos kötelékéből még nem jelent teljes nyugdíjazást, hiszen a katasztrófák esetén és más civil területeken is megtalálhatja majd a helyét a robot. Hegymászók már jelentkeztek is, hogy kipróbálják milyenek lennének a Himalája tövében, mint robotserpák. Eredetileg míg nem került az Alphabet (a Google holding új hivatalos neve) kezébe az AlphaDog névre hallgató projekt, fel sem merült a katonai szerepvállalás ötlete. A cél akkor az volt, hogy négylábú és megfelelő strapabírású és stabilitású teherszállítógépeket tervezzenek. Ez sikerült is, hiszen még nem jelentkezett más cég hasonló négylábú és nagy teherbírású robottal a piacon. Persze jöhetnek még meglepetések a CES 2016-on a jövő héten.
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
Bejelentkezés