Internet of Things II.

Az emberből is lehet szenzor

2016. január 8. 11:30
A dolgok internete (Internet of Things, IoT) az infokom technológiák és a gazdaság nagybani konvergenciája: idővel a legtöbb eszköz és tárgy a hálózatok hálózatában kapcsolódik egymáshoz. Különféle szakterületeket, csoportokat, szereplőket hoz azonos platformra: gép-gép kommunikációt, felhőszámításokat, big datát, érzékelőket és beavatkozókat, és nem utolsósorban – ellentétben a korábbi „internet ember nélkül” definícióval – az embert. Három főszektorát különböztetjük meg: fogyasztói, kormányzati és vállalati IoT-t.

Nehéz pontosan definiálni a dolgok internetét

A konvergencia fejlett gépi tanuláshoz, távolról vezérelt, majd autonóm gépekhez és rendszerekhez vezet. Egyes becslések szerint 2020-ra 25 milliárd eszköz kapcsolódik az IoT-hez.

Az IoT definíciója nem egyértelmű, a technológia fejlődésével folyamatosan változik. Egy 2012-es OECD beszámolóban főként RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) körüli alkalmazásokhoz kötötték. A gép-gép (M2M) kommunikáció szintén bevett meghatározás, de – az RFID-hoz hasonlóan – csak egy eleme a nagy egésznek.

A környezet-intelligencia (ambient intelligence) és az autonóm vezérlés nem tartozott az eredeti koncepcióhoz, viszont egyre gyakoribbak az autonóm vezérlés az IoT összetársítását célzó törekvések. A környezet-intelligencia Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozók Szövetségének (IVSZ) alelnöke és Informatikai tagozatának vezetője szerint az IoT térnyerését követően terjedhet el, amikor már kontextuálisan látják egymást az eszközök. Megtették az első lépéseket ebbe az irányba, amelynek a kibontakozásához kb. 10-15 milliárd IoT eszközre lenne szükség.

Az IoT kifejezés 2011-ben kezdte háttérbe szorítani az M2M-t. Több elemből tevődik össze, a „minden internete” talán pontosabb is lenne, de nem terjedt el, és valószínűleg a jövőben sem fog.

A mobiltelefon szerepe

Az IoT eredeti meghatározása az interneten keresztül kommunikáló tárgyakra vonatkozott, ami leszűkíti az elemek számát, egyes értelmezésekben pedig a személyek által működtetett gépeket (okostelefont, tabletet stb.) szintén kizárja, így például az okostelefonos appal kommunikáló mosógépet is. Az eszközök lényegében a szenzorokra korlátozódtak.

A bővített definíció a big datától az emberig bővül, és az ember is működhet benne szenzorként, az okos eszközök viszont nem feltétlenül részei az IoT-nek. Ezek az eszközök máris remek munkát végeznek többek között a precíziós mezőgazdaságban: a traktor a GPS jóvoltából centiméterekre „tudja”, hol kell mennie úgy, hogy ne tapossa le a növényeket.

Az IoT térnyerésében pontosan egy ember által működtetett készülék, a csomópontként funkcionáló mobiltelefon játszik kitüntetett szerepet. A kapcsolódáshoz ugyanis koncentrátor kell, és a telefon az. (A koncentrátor klasszikus definíciója: „A távbeszélő- vagy távíróelőfizetői készülékek közelében elhelyezett, azok forgalmát koncentráló berendezés. A vonalkoncentrátortól eltérően nincs központi egysége, tehát tulajdonképpen a központ kihelyezett részének tekinthető.”)

Az okostelefon-fejlesztések komoly hatással voltak az IoT eszközök alkatrészeinek áresésére. Mivel milliószámra gyártják, szenzoraikat (GPS, barométer, gyorsulásmérő stb.) szintén. 

Fogyasztói, kormányzati és vállalati IoT

Vityi Péter a három főszektor közül a fogyasztóiban várja a leggyorsabb fejlődést. Logikus ok miatt: a fejlesztési és a befogadási idő ott a legrövidebb. Az okostelefon a szektor fejlődésének egyik mozgatórugója. Internetre csatlakozó okosóra, fitnesz-karkötő, futócipő, szívverésmérő és sok más termék okostelefon közvetítésével működik. Szinte az összes IoR-re kapcsolódó eszköznek van okostelefonos alkalmazása. Az olcsóbb és kisebb szenzorok felhasználási köre folyamatosan bővül. Valószínűnek tűnik, hogy a Google és az Apple alkalmazásfejlesztői is lépnek az IoT felé.

Egyes érzékelők nem az interneten keresztül működnek, viszont mindegyiknek sokáig kell működnie, amit például az 5G oldhat meg (a technológia egyik élharcosa az Ericsson, sok elemét Magyarországon fejlesztik).

A kormányzati oldalt hatalmas méret és komoly potenciálok, nagyvolumenű, például a Smart Cities kezdeményezéshez is kapcsolódó döntések jellemzik. A Futár, a MÁV vonatkövető rendszere és a Bubi szintén IoT alapokon áll.

A vállalati IoT fejlődése tűnik a leglassúbbnak. A szektor digitális átalakítása három szinten történik: ügyfél, belső folyamatok, új üzleti modellek. Az IoT a harmadikba illik leginkább. Csakhogy bevezetése és elterjedése a céget felforgató, komoly átalakítások nélkül nem megy, amikhez idő kell.

Magyarországon az IVSZ stratégiájában kulcsfontosságú a dolgok internete. A 2014-ben alakult IoT Munkacsoport elsődleges célja, hogy az egyes részterületeken kompetens cégeket összehozza, és segítse EU-s k+f forrásokért pályázni, valamint a nemzetközi piacon is versenyképes termékeket, szolgáltatásokat fejleszteni.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az atombomba kisérleteknél is használtak embereket szenzornak.
Sőt Markos-Nádasék idejében a Balaton bakteriológiai vizsgálatát önkéntes bakterral végezték.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés