A mindenki által szabadon szerkeszthető enciklopédia 15 évvel ezelőtt indult, mára kötelező online tudásbázissá változott. Jelenleg már 250 nyelven érhető el a 35 milliónyi szócikk, minimum 100 millió ember használja nap, mint nap a mindenki lexikonát.
Állítólag, ha nem lenne Wikipédia az emberiség legalább 28 százaléka lenne tudásban szegényebb, hála a világon lévő 80.000 szerkesztőnek, akik önkéntesen bővítik az online lexikon „lapjait”. A szabad tudás sokat ér, hiszen ami nincs fenn a Wikipédián sokak szerint nem is létezik valójában. Ugyan kezdetben sokan kritizálták a közösségi tudástárat, hogy felületes és az információk nem pontosak rajta, viszont a közös szerkesztés pont az ellenkezőjéről tanúskodik. Igaz kellett egy kis idő mire kiforrott a maga az online megosztható tudás, illetve hogyan is kell szerkeszteni egy ilyen online lexikont.
A magyar változat csak 2003 júliusában indult, 380.000 magyar szócikket találhatunk meg már rajta, ezzel a 23. helyen áll hazánk. A magyar szerkesztők egy jubileumi wikitalálkozót is szerveztek a nagy évfordulóra.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis
részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon! A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Mondjuk úgy, hogy másodlagosak: ami papír alapon föllelhető, azt úgy kell lehivatkozni. Viszont van, ami tényleg nem lelhető föl papír alapon, az idézhető közvetlenül a netről.
Meg az sem kifogásolható, ha valaki először egy forrás digitális változatában találja meg a keresett infót, és csak utólag keresi ki célzottan a lehivatkozott könyvet.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
Összesen 13 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Mondjuk úgy, hogy másodlagosak: ami papír alapon föllelhető, azt úgy kell lehivatkozni. Viszont van, ami tényleg nem lelhető föl papír alapon, az idézhető közvetlenül a netről.
Meg az sem kifogásolható, ha valaki először egy forrás digitális változatában találja meg a keresett infót, és csak utólag keresi ki célzottan a lehivatkozott könyvet.
Bejelentkezés