A Toshiba speciális robottal segíti a fukusimai reaktor még mindig sugárzó részeinek feltérképezését és bontását.
A 2011-es földrengés rongálta meg a Fukushima Dai-Ichi atomerőművet, 10 kilométeres körben mindent radioaktív sugárzás ért. A reaktort a Toshiba építette, most ők segítenek a bontásban és a radioaktív hulladékok biztonságos eltávolításában egy speciális kétkarú robottal, ami a fűtőelemek kiszerelését tudja elvégezni. Összesen 556 darabot kell majd, hogy kiemeljen és elszállítson a 3-as reaktorból, ez a legfontosabb feladat jelenleg, ezt 2017-ben kezdik el.
Ember nem végezheti el a radioaktív sugárzás miatt ezt, csak robotra lehet bízni az ilyen feladatot. Távirányítható a gép, robusztus kiépítésű, több kamerával is rendelkezik, hogy a törmelékeket is el tudja távolítani az útjából, de a karjaival a fűtőelemeket is biztonságosan ki tudja szerelni: az egyikkel megfogja a másikkal kihúzza a rudakat és biztonságba is helyezi utána őket.
A feladat nagy precizitást és figyelmet igényel, a robot eddig sikeresen ment át a teszteken. Maga a teljes rekonstrukció előzetes számítások alapján 30–40 évet vesz majd igénybe. Ez volt a második legnagyobb nukleáris katasztrófa Csernobil után.
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
Bejelentkezés