Mark Zuckerberg elindította végre rajongói sportcsatornáját a közösségi médiás alkalmazásán.
A Facebook állítólag böngészőt is készít már, látható nem szeretné, ha elvándorolnának a közösségi médiás alkalmazásáról a felhasználói. Minden a tartalomról szól 2016-ban már, nem véletlen, hogy lecsaptak a 650 milliónyi sport őrültre is végre. A Facebook Sport Stadium-on a legnépszerűbb meccseket lehet nyomon követni (amerikai futball elsősorban). Az igény már eddig is meg volt erre, hiszen egy-egy (soccer) focimérkőzésről is itt vitáztak az egyes csapatok szurkolói vagy méltatták, vagy szidták a csapataikat és a játékosokat.
A dedikált és valós idejű történéseket nyomon követő speciális sport aloldal már régóta a facebookozó nép egyik fő követelése volt, most megkapták a GYES-en lévő Mark Zuckerbergtől ezt, aki maga is nagy sportrajongó mellékesen. A cél a közös élmény megerősítése, a Sport Stadium-on egy-egy meccs olyan lesz, mintha tényleg egy rendes stadionban ülnénk, pl. Felcsúton. Persze ehhez profi körítés is tartozik, vagyis szakértői kommentek, a csapatokról minden infó és a szakújságírók méltatásai vagy lehúzásai.
Nem hiányozhatnak az aktuális eredmények és táblázatok sem, a bajnokság helyzete, neves játékosok életútja és bulvár pletykák róluk és a feleségeikről vagy szeretőikről. Statisztikák a kockáknak, illetve ha nem felel meg valakinek az internet megtalálhatja azt is melyik TéVé csatorna adja élőben, vagy hol lesz az ismétlése az adott mérkőzésnek.
Első körben az amerikai focival kezdik a Sport Stadium bevezetését, majd jön a kosárlabda és a soccer, vagyis európai foci is. Nyilván az EB 2016-ra már Európában is elérhető lesz, mert nem hagyhat ki Mark egy ilyen zsíros hirdetési lehetőséget. Jelenleg ugyan az amerikai nép első számú operációs rendszerén az iOS-en működik csak, de jön a szegényebb réteg Androidos mobiljaira is hamarosan. Remélhetőleg azért nem kell júniusig, az EB kezdetéig várni az alkalmazásra, mert van egy halom olyan sportág, ami megérdemelné ezt a facebookos közösségi médiás körítést azonnal itt Európában is.
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
Bejelentkezés