Ez a hangszer nem az új X-aktákhoz készült díszletnek az idegeneknek, hanem élő előadások lebonyolítására humanoidoknak.
A Zoom ARQ Aero RythmTrak volt az egyik nagy meglepetés a NAMM 2016 kiállításon a Aerodrums VR dobos megoldása mellett. Nemcsak azért, mert a formáját tekintve egy X-aktás idegen agyelszívós részben is szerepelhetne, amivel a kis szürkék vallatják Scully-t és Muldert, hanem a megoldás amit megvalósít már évek óta hiányzott a zenei világból. Egy olyan cucc, amibe mindent beletoltak, amit ma egy okostelefonba vagy táblagépbe is lehet, ha zenélni szeretnénk vele. Úgy tűnik megérkezett a jövő hangszere.
Gyakorlatilag egy mindenes hangszert kapunk, a Zoom ARQ, dobgép, szekvenszer, szintetizátor, looper, és MIDI kontroller is egyben, sőt a beépített (az okostelefonokból lopott) gyorsulásmérőjét is ki tudja használni zenélésre. Egy base station nevezető alap modulból és egy hordozható gyűrűből áll (ring kontroller), ezek egymással Bluetooth kapcsolaton keresztül kommunikálnak élő előadás során.
A base station tartalmazza a dobmintákat és a szintetizátor hangbankját, de ezt a saját gyűjteményünkkel is tudjuk növelni SD kártyával bővítve. Maga a ring kontroller lenne a hangszer, billentyűk helyett ezen tudjuk a megfelelő pad részeket megérintve elindítani a loopokat, megszólaltatni dobgroove-okat és szinti arpeggio-kat és dallamokat.
Az ARQ szekvenszere fénnyel is mutatja az aktuális ritmus és és loop mintázatát, 5 mintát futtathatunk és programozhatunk, de 33 különböző részből is állhat egy számunk, ezeket egyszerre is le tudja szinkronizálva játszani.
A legérdekesebb része az ARQ-nak a ring kontroller, a gyorsulásmérőt három módozatban használhatjuk ki benne, megváltoztathatjuk a hangmagasságot, effektusokat indíthatunk vele, a tempot szabályozhatjuk vagy szinkronizálhatunk vele MIDI eszközöket is, attól függően hogyan mozgatjuk vagy forgatjuk, ezt be lehet programozni előre.
A Zoom ARQ Aero RythmTrak áprilistól lesz elérhető kereskedelmi forgalomba, 599 dollár (annyi, mint egy Oculus Rift), ha iPad-ünk van, akkor a Patterning nevezetű (kör)szekvenszer is jár majd hozzá, hogy könnyebben lehessen vele dolgozni.
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
