A héten 4 országban startol el a világ vezető zenei streaming alkalmazás videós megoldása.
„Tavaly májusban jelentette be a Spotify, hogy hamarosan videókat is nézhetnek majd rajongói és előfizetői. A tesztidőszak sikeresen véget ért, a héten négy országban indul el a videózás: Németországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban élvezhetik az Androidos okostelefonokon a zenei videókat. Az iOS-re csak jövő héten érkezik majd ez a megoldás ebben a 4 országban. A további menetrend még titkos, mert nem nyilatkoztak róla.
Valószínű nemcsak zenei videók lesznek majd a kínálatban, mivel új partnerek jelentkeztek a videós tartalmak feltöltésére, mint a Comedy Central, a BBC és az MTV, de a lista folyamatosan bővül. A cél az, hogy egyedi tartalmak jelenjenek meg itt, ami elég nagy kihívás a Google egyeduralma idején még manapság. A másik nagy kihívás az, hogy vajon az eddig a zenei streamingre idomított hallgatók hogy fogadják a videós tartalmakat (hiszen eddig a YouTube volt erre a kijelölt csatorna és párhuzamosan használták a két szolgáltatást).
Másrészt pedig mi lesz az a plusz tartalom ami miatt a Spotify-on érdemes videózni, hiszen a YouTube etalonnak számít ebben és jön fel a Facebook és a Periscope és a SnapChat is, 2016 a digitális videotartalmak éve lesz állítólag. A Spotify ugyan ígéri nem lesznek a videók között zavaró reklámok, mint a zenék között még az ingyenes változatban sem, de ki tudja mit hoz a jövő. Még a béna Mark Zukerbergnek is sikerült az automatikusan elinduló videózást a Facebookon lenyomni a közösségi médiáskodó pórnép torkán, végül is minden lehetséges, csak tartalomnak hívják és mozogjon benne a kép, színes legyen és szagos. Panem et circenses!”
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
Bejelentkezés