Legalábbis egy viasztáblát notebooknak vélnek az összeesküvés-elméletek hívei, amit nyilván a Gyíkemberek adományoztak a jósdának.
A Paul Getty Múzeumban található ez a dombormű, melyen éppen Püthia ad jóslatot egy kérelmezőnek. A kezében lévő laptophoz hasonlatos tárgy állítólag az ókori notebook. Mindez azért érdekes, mert az ábrázolás Krisztus előtt 100-ban készült. Hogy még meggyőzőbb legyen ez a meredek állítás, a rajta lévő két lukat meg USB-C portnak vélik.:) Kár volt új részeket készíteni az X-aktákból, mert a harmadik, Gyíkemberes rész után elszabadult a pokol, már minden hülyeséget bevesznek.
Persze nem kell klasszika-filológusnak lenni ahhoz, hogy kiderüljön mekkora baromság ez, hiszen tudni lehet viasztáblára írtak akkor és nem laptopokra. Az összehajtogatható tábla pedig azért kellett, hogy a viaszlapokat megóvják a szállítás közbeni sérülésektől. Mellesleg más ábrázolásokon pl. vázákon is felfedezhető laptop akkor. Látható az, egy stílus tart a kezében a jóslatot kérő egyed, de nem az Apple Pencil-t tartja a kezében.
Mellesleg ha tényleg az idegenek adományoztak volna egy laptopot az ókori görögöknek, meddig bírta volna egy feltöltéssel és hova csatlakoztatták volna a töltőt. Másrészt, ha Wi-Fi kompatibilis lett volna, milyen LTE vagy 3G hálózat működött i.e. 100-ban? Persze tudjuk lehetett egy időutazó is, aki éppen Delphoi-ba látogatott és nála maradt a notebookja véletlenül és erre jegyzetelt és véletlenül Windows 10 futott rajta.:)
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
Bejelentkezés