A csótányról mintázták a katasztrófavédelem új mentőrobotját.
„A csótány a legtöbben utálják, mert gusztustalan állat és csak a gond van vele vagy irtani kell a panellakásokban. Az állatkertben meg rácsodálkozunk a perui brutálisan nagy változatra, amivel lehet a nőket is ijesztgetni rendesen. Azt viszont kevesen tudják a csótány mindent túlél, még egy atomkatasztrófát is. Nem véletlen, hogy a testének felépítéséről mintázták a katasztrófaelhárítás új robotját, ami mérete végett minden szűk területre be tud jutni és túlélőket is fel tud kutatni, de jelzi a gázszivárgást és felderíti a katasztrófa sújtotta, embernek nehezen megközelíthető területeket is könnyedén.
A csótányt nehéz elpusztítani, nagy nyomást is kibír, ezt a tulajdonságát is lekoppintották a robot verziónál az University of California Berkeley egyetemének mérnökei. A robotcsótány prototípusa a CRAM (Compressible Robot with Articulated Mechnisms) névre hallgat, de csak (Roboroach) Robotcsótinak becézik, a rovarról, amiről lopták az ötletet. A géprovar képes arra, hogy elviselje, hogy testének ötödére préselődjön össze, így egy szűk helyre is be tud jutni, ahová más mentőrobotok már meg sem kísérelhetik a bejutást (2 db 200 HUF-os méretére lehet jelenleg összenyomni a digitális csótányt).
Préselt állapotban a robotcsótány külön lábakat használ a haladásra, hiszen az eredeti végtagjai is összenyomódtak ezek az oldalán helyezkednek el és automatikusan aktiválódnak, ha nyomás éri a géprovart. Speciális műanyagot használnak a belső elektronika megvédéséhez, és ezt miniatürizálták is a Roboroach testéhez képest, hogy minden akadályt le tudjon gyűrni és a lehetséges túlélőkről is tudja tájékoztatni gazdáit a mentések során. A prototípus legnagyobb problémája az akkumulátora, még fejleszteni kell, hogy órákat is ki tudjon bírni zárt helyeken, hiszen lassan tud csak haladni, illetve a szenzorait is szeretnék felturbózni éjjellátó és 360 fokos kamerával még.”
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
Bejelentkezés