Robotok dolgoznak lassan mindenhol, a legtöbb esetben nem antropomorf megoldásokat alkalmaznak, kivéve a szexiparban. A RealDoll hiperrealisztikus szilikonból készült és mesterséges intelligenciával működő szexrobotokat gyárt, melyek darabjai 5000 dollárba kerülnek. A robotgyár kulisszatitkaiban pillanthatunk most bele, mennyire bonyolult és nehéz emberhez hasonló gépet készíteni.
A Real Future sorozatban a technológia és a társadalom kapcsolatát vizsgálják, ennek a hatodik részében került sor a robot gyárlátogatásra. Matt McMullen gyára San Marcosban található Kaliforniában, 20 éve dolgozik a robotos projektjén, aminek a célja az emberi interakció, a szociális háló és a biotechnológia összeházasítása, ennek az eredménye a szexrobot projekt tulajdonképpen. Cége az Abyss Creations, aminek a terméke a RealDoll, a robotok különböző színben, méretben és formában készülnek, mindenben megpróbálják leutánozni teremtőjüket az embert.
Maga ez a robotkészítés nem sokban különbözne a guminőgyártástól, de McMullen remek programozó is egyben, így a RealDoll robotjai mesterséges intelligenciával is el vannak látva, hogy minél jobban hasonlítsanak az emberekhez. Külön személyiséget is programoz beléjük, beszélnek a gazdájukkal, romantikus módon viselkednek (flörtölnek és csábítanak) és okos társalkodónőként is tudnak viselkedni. Nem csak szexuális aktusra tervezte őket, hanem igazi társként is lehet szeretni őket, úgy mint a háziállatainkat, csak a robot után nem kell almozni és nem esznek sem ürítenek. A szilikon pedig még a gazdáját is túléli.
A McMullen robotjaiba épített MI képes fejlődni is, a gazdája érzelmei alapján próbál alkalmazkodni. Persze nem éri még el az Ex Machina filmben látott robotnő szintjét, de beszél és többféle érzelmet is képesek kifejezni. Majdnem olyan, mintha élnének mondja a tervezőjük, de ő is tudja még van mit tökéletesíteni a gépeiben.
A filmben betekintést kapunk, hogyan működik a robotgyár és azt is megismerhetjük kik azok az emberek, akik egy hús és vér társ helyett egy robotot választanak szexpartnernek. Aki látta a HUM∀NS című robotos sorozatot és az eredeti svéd Real Humans változatot is megértheti ezeket az embereket. Pszichológusoknak, szociológusoknak és magányos online újságíróknak kötelező a film megtekintése.
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
Bejelentkezés