A Paralimpia Játékok mellett már a bionikus segédeszközökkel rendelkező embereknek is rendeznek olimpiát 2016-ban.
Sokan nem tudják a világ lakosainak majdnem a 15%-a valamilyen módon fizikailag tartós sérüléssel él. A bionika tudománya manapság már robot művégtagokkal és egyéb mesterséges testrészekkel próbálja az eredeti funkciókat ellátni több kevesebb sikerrel. Olvashattunk az érző, az idegpályára csatlakozó robotvégtagokról és az egzoszkeletonról, ami járni segíti a kerekesszékbe kényszerül és lebénult embert. A tudomány megpróbál a legújabb megoldásaival a segítségükre sietni, láthatóan sikerrel, hogy újra teljes értékű életet éljenek.
A Cybathlon egy olyan sportesemény lesz, ahol a világ bionikus pótlásaival rendelkező és sportoló emberei találkozhatnak és versenyezhetnek különböző sportágakban egymással. Mellesleg a kutatók és tudósok is meg tudják így figyelni, mire képes egy-egy bionikus megoldás egy versenyhelyzetben, hogyan lehetne fejleszteni ezeket az eszközöket. Az ötlet Robert Riener-tól származik a Swiss Federal Institute of Technology, Zurich (ETH) svájci kutatójától.
A Cybathlon-on túl lehet terhelni a bionikus végtagokat a versenyen, így lehet tesztelni, hogy a hétköznapokban milyen problémák léphetnek velük kapcsolatban fel, illetve kiderülhet az is, mire nem számítottak a tervezésnél (az egzoszkeletonok pl. sokszor kényelmetlenek, mert az emberi anatómia tökéletes másolatai, közben az egyedi mozgásokat is kellene beléjük programozni, mert a gazdájuk nem a rendeltetésének megfelelően is használni szeretné a hétköznapjaiban).
Mint minden Olimpián itt is különböző sportágak vannak, de a bionika fajai szerint csoportosítva, tehát a BCI, a Brain Computer Interface alágat jelöli, ahol valamilyen agyi stimuláló bionika működik. Így kerülhetett be a versenyszámok közé a Functional Electrical Stimulation Bike Race is, ahol a lényeg az, hogy mennyire képes a lebénult izom kontrollálni a bionikus implanttal a kerékpárt magát.
A Powered Arm and Leg prosthesis Races versenyben van lépcsőmászás, súlyemelés és még a finom motorikus mozdulatok kivitelezését is díjazzák.A Powered Exoskeleton and Powered Wheelchir Races az, ahol a bionikus testváz mérkőzik meg a kerekesszékes versenyzőkkel, itt a manőverezés és az egyes feladatok gyors és pontos kivitelezése a lényeg a bionikus protézisekkel.
A Cybathlonhoz kapcsolódik egy 2 napos konferencia is és kiállítás, ahol a bionika legújabb fejlesztéseit lehet megtekinteni, illetve előadásokon mutatják be mennyire fejleszthetőek a meglévő implantok, milyen új megoldások állnak már rendelkezésre. A rendezvényre április 30-ig lehet nevezni, maga a Cybathlon október 8-án kerül megrendezésre Zürichben, a Swiss Arena in Klotenben. Magyar versenyzőkről még nem tudni indulnak vagy sem.
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
