Az új öt dimenziós metódusos üveglapos tárolás idétlen időkig megőrzi emlékeinket.
„A fényképek elsárgulnak és kifakulnak, a könyvek elrohadnak, a merevlemezek elrozsdásodnak, hosszú távon minden mai adatrögzítési megoldásunk teljesen elértéktelenedik, már 2–3 generáció múlva sem lesz visszaolvasható, így senki nem fog emlékezni ránk kik voltunk és honnan jöttünk. Adataink saját magunkról annyira efemerek, mint a testünk és még annyi ismeret sem marad fenn majd rólunk, mint a rómaiakról, akik legalább sírfeliratokba és más időtálló helyekre bevésték örökre magukat.
Ez a szomorú tény és a minden digitalizálhatóságának a korában, ami egyben azt is jelenti az 1–0 halmazaiból álló adatainkat nem tudjuk még 20 évre sem megőrizni az utókornak, ez a tény késztette arra az University of Southampton UK tudósait, hogy megoldást keressenek erre az égető problémára. Kifejlesztettek egy új adatrögzítési metódust, ami az üveg nanostruktúráiba kódolja a digitális információkat.
Egy üvegkorong így 360 TB adatot tud elraktározni magába, aminek az élettartama kb. 13,8 milliárd év is lehet és bírja a gyűrődést egészen 190°C-ig. Ez az időtartam mellesleg annyi, mint ahány éves maga a világegyetem és háromszorosa a Föld jelenlegi életkorának. Szóval lehet majd csemegézni rólunk távoli utódainknak, hacsak ki nem írtja magát addig az emberiség és a robotok veszik át a Földön az uralmat.
Az adatrögzítés forradalma az ötdimenziós rögzítésben rejtekezik, akit érdekel itt olvashat róla, ezt már 2013-ban felfedezték. Ugyan már működő prototípusai vannak az üvegre való archiválásnak, de még tökéletesíteni kell, hogy kereskedelmi forgalomba is kerülhessen és a nép is rögzíthesse rá Facebookos mindennapjait, hiszen csak ez marad majd meg róla az utókornak Mark Zuckerbergnek hála.
Aabid Patel, egy végzős hallgató, aki a projektben dolgozott már kicsit elbízta magát a találmányuktól, hiszen úgy vélekedik, mostantól minden digitalizálható és archiválható és majd ki is nyomtatható rólunk végre. Persze felmerül a kérdés, valakinek majd el kell azt olvasnia is a jövőben. Manapság meg döbbenten láthatjuk, hogy a most éppen az utcán tüntető tanárok diákjai funkcionális analfabétákként tengődnek a gimnáziumokban és az egyetemeken sem csak művelt főkkel, hanem félig elfuserált és jövőkép nélküli egyedekkel lehet a katedra előtt találkozni.
Az olvasás kedves olvasó 2016-ban már úri passzió, addig tessenek gyakorolni, amíg még megtehetik. A SnapChat és Messenger generációs agyilag zokni gyermekek már csupán emojikon tudnak kommunikálni, azokat meg minek digitalizálni. Majd a jövőben, mint az egyiptomi hieroglifákat fogja egy Jean-François Champollion megfejteni, vagy a phaisztoszi korong sorsára jut majd az 5D-s üvegdiszk és nem tudják a távoli jövőben soha meg sem fejteni ezeket?
Mindenesetre a Southampton University tudósai bizakodóak, tesztnek kiírták 5D-be a King James Bibliát és Isaac Newton Optika című művét, de nem hiányozhatott az ENSZ legfrissebb Emberjogi kiáltványa sem, ezekkel házalnak most konferenciaturistaként, hogy a leendő szponzorok segítségével elindítsák a tömeggyártást és mindenki élvezhesse az ötödik dimenziós adattárolás áldásait. Szóval lehet majd nemsokára kidobni a DVD-ket és a CD-ket, jön az üvegkorongozás.”
Pocsékul felejtenek az MI-algoritmusok, és addig nem is lesz komoly áttörés, amíg nem tanulják meg, hogyan szelektálják ki a felesleges, és őrizzék meg a fontos infókat. Ez a mai gépi tanulás egyik legnagyobb kihívása.
Meddig terjed ki az emberi együttérzés, nem veszélyes-e, ha érzelmekkel reagálunk mesterséges intelligenciával rendelkező tárgyakra? Elembertelenít-e az egyre emberibb MI?
A terhes Beyoncé Instagram-posztja 24 óra alatti 7 millió lájkjával bebizonyította, hogy a zeneiparban egyre fontosabbak a techcégek, közösségi platformok, és a hagyományos lemezkiadók mind inkább háttérbe szorulnak.
50 százalék az esély, hogy az MI 45 éven belül mindenben jobb lesz az emberi intelligenciánál. Ideje elkezdeni tervezni az automatizációra adandó válaszokat.
Egyelőre nem világos, hogyan működnek a mesterséges intelligenciák, a megértésükre kitalált módszerekkel csak részeredmények érhetők el. Pedig nem ártana, ha többet tudnánk róluk, mert a hétköznapokban is egyre gyakrabban alkalmazzuk őket.
A Facebook és a Neuralink is közvetlen agy-számítógép interfészen, gondolati úton történő interakciós technológiát fejleszt. Elménkért küzdenek a titánok. Muskék megoldása földhözragadtabb, de reálisabb.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottságnak időről időre beugrik, hogy szabályozni kellene az internetet. Aztán menetrendszerűen rájönnek, hogy lehetetlen.
A közvélemény jobban fél az MI fizikai megvalósulásaitól, például önvezető autóktól és robotoktól, mint a potenciálisan több veszélyt jelentő előrejelző algoritmusoktól, diagnosztikai megoldásoktól, gépi döntéshozástól.
Elbizonytalanodunk, ha egy chatbot majdnem, de mégsem úgy beszél, mint az ember. A robotikában rejtélyes völgyként ismert jelenség komoly akadálya a tényleg emberszerű gépek fejlesztésének.
Az AR nemcsak a világ jobb megismerésének, hanem a vállalati marketingnek is hatékony eszköze, cégek mindent megpróbálnak majd eladni vele. Nagyon hamar itt lesz a ma még szórakoztató kiterjesztett valóság igazi változata.
Nem ismerjük igazán a virtuális valóság hatásait, azt viszont tudjuk, hogy minden más médiumnál erősebben hat az agy valóságérzékelésére. Jobb, ha az iparág önszabályozza magát, mintha a kormány beavatkozna.
A robot eredetileg nem is azt jelentette, amit ma, de a mai jelentés sem az, amire vonatkozik. A megoldás, ha új szót találunk ki a klasszikus mechanikus szerkezetekre. A robotokra.
A sikeres vállalkozó a Szilícium-völgy hőse, az innováció és a giganövekedés bajnoka. De vajon minden áron, erkölcsi normákat kikezdve is megéri az a növekedés?
Megoszlanak a vélemények a mesterséges szuperintelligenciáról. lehet, hogy már most itt van, lehet, hogy 2045-ben jön el, lehet, hogy soha. Észrevesszük egyáltalán?
.jpg)
