Jövőkutatás, jövőkép-készítés

Mit látunk a kristálygömbben?

2016. március 2. 9:16
A jövőkutatás ugyan többévezredes múltra tekint vissza, de csak az utóbbi évtizedekben vált tudománnyá, napjainkban pedig kifejezetten trendi szakterületnek számít.

Béljóslástól a forgatókönyvig

Többféleképpen csoportosítható, léteznek racionális és kevésbé racionális módjai, forgatókönyv-készítés kontra horoszkóp, statisztikai elemzés kontra béljóslás stb. A racionális-irracionális és a közösségi-individuális tengely mentén történő felosztás négy, de lényegében csak három típust különböztet meg: irracionális közösségi konszenzusra alapozó jövőkutatásra nincs gyakorlati példa, az irracionális individuálist a tenyérjóslás és hasonlók szemléltetik, a racionális individuálist a sci-fi, míg a racionális közösségit a jövőkép-készítés.

Közös vonásként mind elfogadja, hogy a jövő megismerhető. A racionális módszerek kiindulási pontja, hogy a jövő a múltban és a jelenben gyökerezik, onnan fejlődik ki, ott találhatók meg az okai. Az irracionális megközelítés lényege, hogy a jövő adott, ezért megismerése múltból kiinduló lehetséges fejlődési pályák feltárása helyett a jelenben meglévő jövőjeleket próbálja felismerni és értelmezni.

Talán a statisztikai módszer a legracionálisabb (és talán az egyik legunalmasabb): a jövőt befolyásoló korábban azonosított tényezők mennyiségi alakulásával, azok becslésével foglalkozik. A leginkább közösségi forgatókönyv (szcenárió) készítése a tényezők feltárására, szerepük ellenőrzésére összpontosítva tárja fel, hogy mi fog történni.

Hajtóerők, alternatív jövők, és amikor minden borul

Mindenesetre a jövőkép-készítés (foresight) a tudományos igényű jövőkutatás legelterjedtebb formája. Világszerte alkalmazzák, az előrejelzések az általánostól (például az információs társadalom technológiáinak fejlődése az Európai Unióban, Új-Zéland 2025-ben) az egészen speciálisig (például flamand élelmiszeripar, ír régészet), illetve egy-két speciális területet elemezve az egészre következtetve (például az európai ipar változása 2026-ig, speciális szektorokra fókuszálva) a legszerteágazóbb területeket érintik. Általában 3-5-től 25-30 évig terjedő időintervallumra vonatkoznak. Nemzetközi, nemzeti, regionális, vállalati szinten egyaránt egyre több a kockázati tényezőket figyelembe vevő stratégiai döntéshozást, tervkészítést, prioritások megfogalmazását, beruházásokat és projekteket megalapozó/előkészítő jövőkép.

A legbevettebb módszer forgatókönyv, gyakran több alternatív szcenárió elkészítése. A hajtóerő-elemzésre (driverek) és a forgatókönyvírásra komoly szakmai előkészítés (módszertan kidolgozása, jövőbeli lehetőségek és szükségletek azonosítása, szakértői panelek, Delphi stb.) után kerül sor. Az alkotói folyamat általában a következő sorrendben megy végbe: stratégiai kérdések megfogalmazása, a változások hajtóerőinek (drivereknek) azonosítása, legfontosabb trendek meghatározása, várható hatások és bizonytalanságok elemzése, a forgatókönyv logikájának, „szabályainak” kidolgozása, a forgatókönyv(ek) elkészítése.

Tanulságos, de egyelőre ritkán alkalmazott megoldás a fejlődés „normális” (business as usual) menetét drámai módon felborító, alig észlelhető, „gyenge” előjelekből (weak signals) kikövetkeztethető ún. wild card-ok (például 2008-as pénzügyi válság, Iszlám Állam megjelenése, Technológiai Szingularitás stb.) bevezetése. Szintén nem gyakori, de érdekes kezdeményezés jövőbeli termékek megtervezése és értékesítése. Wild card-ok és terméktervezés egyaránt példák arra, hogy jövőkép-készítésre forgatókönyvek mellett más megoldások is lehetségesek.

Hol és kik gyakorolják?

Az Európai Unióban döntéshozó szervek és személyek – uniós és nemzeti szinten egyaránt – komoly jelentőséget tulajdonítanak a kontinensen több évtizedes múltra visszatekintő jövőkép-készítésnek. Gyakorlatilag az Unió összes államában léteznek ilyen jellegű törekvések; legnagyobb számban az Egyesült Királyságban, Németországban és a skandináv államokban, de Máltától kezdve Bulgáriáig, Lengyelországtól az uniós felvételt kérelmező Törökországig más államokban is komoly állami támogatásban részesülnek a foresight, vagy az azokat bevezető pilotkezdeményezések.

A szponzor szerepkört – a projekt volumenének függvényében – az Európai Unió és annak különböző szervezetei, az érintett államok, minisztériumok, regionális szervezetek, állami intézmények és magáncégek, ipari és akadémiai szereplők, általában többen töltik be.

Világszervezeteknél (például ENSZ, UNIDO stb.) szintén bevett a jövőkép-készítés, ami az Egyesült Államok és Kanada mellett – az utóbbi másfél évtizedben – főként Brazíliában hódított teret. Az ázsiai országok közül az ötévente nagyszabású (többezer résztvevő bevonásával) tudományos-technológiai előrejelzést készítő Japán, a Japántól nem sokkal lemaradó Dél-Korea, a 2002-ben alapított világhírű „think tank”, a Mumbai-székhelyű Strategic Foresight Group jóvoltából India, valamint Szingapúr, Tajvan és Thaiföld, míg az afrikai kontinensen a Dél-afrikai Köztársaság számítanak a terület élenjárójának.
 

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A szomszéd néni szerint ő már nyolcvan évvel ezelőtt megmondta, hogy az emberek elkorcsosulnak.
Azt is kilátásba helyezte, hogy tablettákkal fognak táplálkozni. Csak a migrációt nem látta előre.....

A jövőt már elkúrta, remélem meg nem fogja!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés