Lépések a robottársadalom felé
Hiroshi Ishiguro, az Oszaka Egyetem robotikusa szerint nem praktikus humanoid robotok agyát, intelligenciáját adatközpontokba vagy a számítási felhőbe tölteni. A probléma oka a hálózati késleltetés – egy csomag által eltöltött idő, amíg az adótól a hálózaton keresztül a vevőig elér.
A késleltetéssel annyira lelassulna a robot reakciója és ezzel az ember-gép interakció is, hogy egyáltalán nem éreznénk kényelmesen magunkat, zavarna a kommunikáció.
A probléma szerepet játszik Ishiguro legújabb kutatásaiban. Emberekkel korlátozott témakörökben párbeszédet folytató androidot tanulmányoz. A gép hihető és életszerű testbeszédet használ. Intelligenciájáért az adatokat különféle érzékelőktől összegyűjtő tíz helyi számítógép felel. Hang- és arcfelismerésben is elég jól teljesít.
A kutató következő lépése „szándékmotor” fejlesztése lesz: a gép a motorral tudja azonosítani az általa megfigyelt személy vagy kommunikációs humán partner beszédszándékait.
„Ha jobb kapcsolatot akar kiépíteni az emberekkel, célszerű, ha a robot ismeri a humán partner szándékait és vágyait” – magyarázza Ishiguro.
Angol nyelvű csevegőbot (chatbot) motor fejlesztését szintén tervezi. Fontosnak tartja, hogy az android több nyelven érintkezzen. A többnyelvűség segít a robottársadalom felé vezető átmenet során. Robottársadalmon humanoidok, androidok és társaik mindennapos élethelyzetekben történő rutinszerű használatát, alkalmazását érti.
Összesen 5 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Egy robot elvileg és soha nem fogja érteni az emberi szándékot . Azért nem , mert az értés transzcendentális tapasztalaton alapul , élő Isten-kapcsolaton , az abszolút lét befogadásán . A robot mindig gép marad , az ember pedig élő-szellemi-testi-lelki valóság .
Sokan így hiszik, ezért ilyen vonzó a projekt. De valójában nem. Most is létre tudunk hozni olyan komplex anyagi valóságokat, amelyek fogékonyak a transzcendenciára. Ez egy meglehetősen konzervatív művelet, a kiindulóponton egy férfi és egy nő együttműködése áll, talán hallottál róla.
Ha a jövőben képesek leszünk radikálisan más úton is transzcendenciára fogékony anyagi valóságokat létrehozni, akkor nyilván sokmindent át kell gondolni, de pont a transzcendenciát a legkevésbé.
Azért bennem az első kérdés a gazdaságosság: ha egy robotnak TB száma lesz, meg nyugdíjjáruléka, meg saját méltósága, akkor mi értelme lesz kicserélni rá az emberi munkavállalót?
Bejelentkezés