A kínai automatizáció első évtizede

Robotmunka Kínában

2016. május 19. 8:55
A munka automatizálódása, a robotok majdani szerepe a jövőprognózisok egyik kedvenc témája. Évtizedek óta dolgoznak már a futószalag mellett, tömeges méretekben viszont csak a következő években, évtizedekben szoríthatják ki onnan a humán munkaerőt. A folyamat már megkezdődött, talán legillusztrisabb és nem is annyira kísérleti terepe a kínai Midea Csoport foshani üzeme.

Jönnek a robotok

A munka világát alapjaiban írhatja át a társadalom automatizálódása, az informatikatörténeti jelentőségében valószínűleg csak az 1990-es évekbeli PC-áttöréshez hasonlítható robotforradalom. A forradalom lehetséges időpontjáról megoszlanak a vélemények, és elképzelhető, hogy már itt is van. A leginkább és leghamarabb érintett országot illetően viszont egyeznek az álláspontok: a kisebb visszaesések ellenére még mindig rettenetesen pörgő Kína, ahol többszáz millióan dolgoznak betanított munkásként.

Mennyire veszélyezteti állásukat a munkavégzés robotokkal történő optimalizálása?

Egy gyakran figyelmen kívül hagyott tényező nagyon felgyorsítja a hatalmas ország iparának, legalábbis egyes ipari szektorainak robotizációját: a távol-keleti, főként a sintoista, taoista és buddhista hagyományon alapuló gondolkodásmód soha nem húzott olyan éles határvonalat élő és élettelen, szerves és szervetlen között, mint a kartéziánus kettősség által meghatározott nyugati. Ha egy szikla megszemélyesíthető, lélekkel ruházható fel, miért ne tehetnénk meg ugyanezt egy géppel? Nem véletlen, hogy az első ápoló- és társrobotok Japánban tűntek fel, és álltak munkába, és az sem, hogy kelet- és délkelet-ázsiai luddita és neoluditta mozgalmakat nem tartanak számon az évkönyvek.

A kínai iparban már elindult a folyamat, még ha nem is kongatnak miatta vészharangokat.

Lassan már csak robotoknak vonzó a futószalag 

Naponta két minőségellenőr figyel árgus szemekkel négy robotot. A robotok fáradtságot nem ismerve szerelnek össze távirányító eszközöket a háztartási berendezésgyártó Midea Csoport foshani gyárában, a „világ gyáraként” is emlegetett dél-kínai Guangdong tartományban (amelynek a gasztronómiából ismert Kanton a fővárosa).

A robotok nemrég helyettesítettek 14 dolgozót, és hamarosan újabbak veszik át humán minőségellenőrök munkáját.

A Midea főszereplője és egyben élharcosa a kínai gyártóipar drámai átalakulásának, gyárak automatizálásának. Az utóbbi öt esztendő a robotizáció jegyében telt el: rövidült a dolgozók munkaideje, csökkentek a fizetések, a gyártási költségek, és közben a következő fázis is megkezdődött, az emberi munkaerőt egyes szektorokban robotok helyettesítik.

A robotok a robotépítésből szintén kiveszik a részüket, segítve a kínai gyártókat, hogy felvegyék a versenyt multinacionális riválisaikkal.

A kínai automatizáció több okra vezethető vissza: egyrészt hagyományosan fiatal felnőttek dolgoztak a futószalag mellett, viszont az 1990-99 között születettek körében egyre népszerűtlenebbek a betanított és segédmunkák. Másrészt csökken a dolgozó korúak (16 és 59 közöttiek) száma, harmadrészt Ázsia más országai, például Vietnam és Kambodzsa vonzóbb az olcsó és még annál is olcsóbb munkaerőre vágyó multinacionális cégek számára.

Kuka eladósorba kerül

A Midea ebben a társadalmi-gazdasági környezetben indította be 2011-ben hosszútávú automatizálási projektjét. Kevesebb új dolgozó felvételével kezdték, majd eldöntötték, mely részlegekben vehetik át szerepüket gépi rendszerek. A légkondicionáló-gyártás 30 ezer dolgozójából 2015 végéig 6 ezret bocsátottak el, 2018-ig további 4 ezertől válnának meg. Öt év alatt több mint 1,5 millió jüant fektetettek automatizált rendszerekbe, közel 1500 robottal (1 jüan kb. 43 forint). A vezetőség szerint a robotok nemcsak megoldják a munkaerő-problémát, de a gyártás hatékonyabb lesz, és a termékminőség is javul velük.

Kína 2014 végére Japánt lehagyva a világ elsőszámú iparirobot-piacává vált. 2014 végén 200 ezer ipari robot működött az országban, amiből 32 ezret 2013-ban telepítettek, a földkerekség robottelepítéseinek 20 százalékát adva. 10 ezer dolgozóra 30 robot jut.

Az utánpótlás zöme, a kínai eladások 58 százaléka négy nagy nemzetközi gyártó, a svájci ABB, a japán Fanuc és Yaskawa, valamint a német Kuka nevéhez kötődik. Hazai cégek, például a 2013-ban alapított Foshan Xinpeng Robotics nagyobb piaci részesedést szeretnének. Olcsóbb termékeikkel céljukat könnyen elérhetik. Például az ABB-nek 2014-ben 500 ezer jüanról 200 ezerre kellett levinnie a Xinpeng egyik gépéhez hasonló robotja árát, mert különben bukta volna.

A kínai cégek más módszerekkel is meg akarják erősíteni piaci pozícióikat – május 17-én a Reuters három megbízható forrásra hivatkozva reppentette fel a hírt, hogy a Kuka részvényeinek 10 százalékát birtokló Midea további részesedést vásárolna, és a robotgyártó fő részvényesévé válna. A hírt egyik fél sem erősítette meg.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés