Hogyan terítette le a bitcoint a benne lévő potenciál – és a bankok?

2016. szeptember 1. 8:30

Luke Ryan
Quartz
Az ígéretesen indult bitcoin nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

„A legjobb amit elmondhatunk a bitcoinról, hogy még mindig létezik.

A belső megosztottság miatt szétesett, miközben leghasznosabb részeit az igazi pénzügyi behemótok szedték össze. Egykor az ő tönkretételében bízott, de nagyon gyorsan a techvilág Godotra várvája lett belőle. Hermetikusan elzárt közösség civakodik és veszekszik a kód és a törvény misztikus pontjain, miközben lassan rájuk omlik a saját világuk. Az elmúlt 12 hónapban több javaslatot tettek a kripto-fizetőeszköz jövőjével kapcsolatban, de egyikből sem lett semmi. A legfontosabb fejlesztők otthagyják a projektet, míg a kínai bitcoin-piacok és bányászok szokatlan hatalomhoz jutottak.

A jelen bitcoinja annyira belterjes, hogy támogatói, szinte észre sem veszik, hogy ez a harc már elveszett.

Visszatérve a kezdetekhez, már-már esztelen optimizmus jellemezte a fizetőeszközről szóló beszélgetéseket. Nemcsak a tőkeátruházás egyszerű mechanizmusáról volt szó, hanem az egész nemzetközi pénzügyi rendszert potenciálisan megújíthatta, a korrupt jegybankokat, inflálódó pénznemeket és az erkölcstelen tőzsdeügynököket a történelem szemétdombjára küldhette volna. A globális pénzügyi válság káoszában rekedt világban a bitcoin kevésbé tűnt fizetőeszköznek, sokkal inkább a globális gazdaságot hasonló borzalmak kezelésétől egyszer s mindenkorra megkímélő jövőbiztos módszernek látszott.

A 2013 végi bitcoin-robbanás nagyobb mainstream-figyelmet hozott a kripto-fizetőeszköznek. Értéke néhány hét leforgása alatt 200-ról 1200 dollárra ugrott, átmenetileg többet ért, mint az arany. Az állapot nem tartott sokáig, mert botrányok, hackelések, árfolyam-összeomlások és – merem mondani – a józanész a bitcoin értékét visszavitték a valóságba. Három év stagnálással és hazug ígéretekkel telt el, a bitcoin küszködött, hogy bebizonyítsa, mire is jó, jó-e bármire is. És mindezek után is – szinte csak a benne lévő lehetőségek miatt – gazdasági hajtóerő, hogy egy közeli napon a gazdasági világrend lingua francajává válik.

A bitcoin csúcsra futásának és összeomlásának azonban van előre nem látott hatása is: törékeny és még fejlődésben lévő pénzügyi ökoszisztémára hívta fel a világ képébe üvöltve a figyelmet: «arany rejlik ott a hegyekben!» Míg a fizetőeszköz küszködött, hogy visszanyerje a 2013-as első mindenható robbanás varázsát, a körülötte lévő nemzetközi pénzügyi cápák észrevették a lehetőséget. A bitcoin nemsokára elsősorban blokklánca, működését megbízható közvetítők nélkül is garantáló elosztott, megváltoztathatatlan nyilvános főkönyve miatt tűnt értékesnek. Ha a bitcoin az elektromos hálózat, akkor a blokklánc a hálózatnak életet adó elektromosság. Az elektromosságnak viszont nincs szüksége, hogy egyetlen adott hálózathoz kössék – bárki megtalálja a módját, hogy létrehozza a sajátját.

A váltás az első napokban főként jelentéstaninak, hangsúly-kérdésnek tűnt. Az idő múlásával azonban a bitcoinról szóló eszmecserék bankok, kormányok és pénzügyi rendszerek blokklánc-alkotásának vagy használatának a mikéntjére fókuszáltak, és a bitcoinnak legjobb esetben is csak mellékszerep jutna benne.

A Nasdaq 2015-öt a «blokklánc évének» nyilvánította, sőt, létre is hozta saját blokkláncos kereskedő platformját, a Nasdaq Linq-et. A lendület kitart – több pénzügyi projekt alapul a blokkláncon.

Mi köti össze őket? Az, hogy egyik sem használja a bitcoin szót. A pénzügyi behemótoknak egyértelműen tetszik a blokklánc. Cégek irdatlan összegeket fizetnek közvetítőknek, hogy megkönnyítsék a tőke piacok közötti mozgását. A blokklánccal mindezt a tranzakció hitelességét természetüknél fogva garantáló néhány megváltoztathatatlan számítógépes kódra bíznák. A bonyolult transznacionális bank- és befektetői apparátus nagy része relatíve kevés technológiai kiegészítéssel válna feleslegessé.

A bitcoin talán a közelgő blokklánc robbanás platformja lesz, de lehet, hogy nem. Mérhetetlen nagy és hatalmas pénzügyi intézetek színtisztán gazdasági számításaitól függhet. Biztosnak tűnik, hogy beharangozott forradalma inkább érinti a tranzakciót, mint a transzformációt. Alapvetően jó dolog, csomó előnye van a fiat valutával szemben, ezért terjedhetne el széles körben. Alapvetően viszont szét próbálja szakítani a pénzt. Mintha a vizet vagy a termodinamika második törvényét akarnánk átformálni.

Sok más technológiailag szétszedett területhez hasonlóan, a nagy változás ígérete nagy megszilárduláshoz nyitott utat. Az összes szereplő számára azonos értékű egyetemes fizetőeszközről álmodtunk valaha, most pedig a nemzetközi pénzügyi rendszer valóságával szembesülve tapasztaljuk, hogy majdnem ugyanarról van szó, csak más ruhába öltöztetve.

Mindenféle technológiai innovációnak sokáig meg kell birkóznia a forradalom és a törvényesség közötti feszültséggel, és a bitcoin talán még másoknál is hevesebben érezte a feszültséget. Fogalmazzuk meg másként a dilemmát: helyettesíteni próbálja a bitcoin a nemzetközi gazdasági rendet, vagy azon belül működik? Meg akarja semmisíteni a Goldman Sachsot vagy azt akarja, hogy a Goldman Sachs vásárolja fel? Sok érintett számára ez még mindig aktuális kérdés. Viszont a bitcoin napon töltött idejére vetülő árnyék növekedésével egyre kevésbé hiszünk eredeti ígéretében, hogy végleg megváltoztatja a pénzt.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A belső idézőjeleknek befelé (»«) kellene mutatniuk.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés