Elon Musk ötletei nem elegek ahhoz, hogy több bolygón éljünk

2016. szeptember 29. 11:15

Elizabeth Lopatto
The Verge
Keddi Mars-előadásában Elon Musk a legfontosabb kérdéseket nem válaszolta meg: honnan lesz pénz a misszióhoz, milyen rendszerekkel óvható meg a vörös bolygón az emberi élet.

„Bevallom, optimista vagyok. Azt akartam, hogy Elon Musk valódi pénzügyi és túlélési terveket mutasson be. Reménykedtem, hogy egyik-másik milliárdos barátjával beszélt már a Mars-álom finanszírozásáról. Azt akartam, hogy az álom valóság legyen.

Az optimisták természetesen rendszeresen csalódnak, sokan ezért tartanak minket cinikusnak. És elnézve, ahogy Musk a 200 ezer dollárnál – egy közepes amerikai ház áránál – olcsóbb Mars-jegyről beszélt, azt kell mondanom, hogy csalódtam. Ez a szám nincs összhangban a Mars ember számára lakhatóvá tételének horribilis költségével.

Már amikor űrhajójának éttermeiről beszélt, észre kellett volna vennem, hogy nem ezt a tervet akartam. Olyan volt, mint Werner von Braun 1952 és 1954 közötti cikksorozata, az űrkutatást népszerűsítő Az ember hamarosan meghódítja a világűrt. Von Braun a tömegek által nézett és értett oktatófilmekre vágyó Walt Disneyvel is együtt dolgozott. Talán azért, hogy a következő generációk zsenijeit inspirálja, vagy egyszerűen csak azért, hogy meggyőzze az adófizetőket.

Musk négyperces profi videóval szemléltette rakétatervét, elnagyolva ismertette, milyen gyorsan eljut az ember a Marsra, és azért akar pénzt keresni, hogy csak a Marsra költse. Úgy tűnt, kicsit tévedésben van a sugárzás emberi testre való hatásával – kritikus hiba valakitől, aki azt akarja, hogy az űrhajóján utazó személyek túléljék a Mars-utazást. Az élelem és a lakóhely pedig teljesen hidegen hagyta. Mások problémái, piszkos biológiai problémák.

Pedig pontosan ezek azok a kritikus problémák, amelyek megnehezítik, hogy hosszabb ideig tartózkodjunk a Marson. Egy rakétarobbanás ma inkább kivétel, mint törvényszerűség. A világűr viszont kemény terep az emberi testnek. Itt, a Földön fejlődtünk, és úgy függünk tőle, hogy még mindig nem értjük teljesen. Keringési rendszerünk, látásunk és izmaink mind szenvednek alacsony gravitációban, ki vagyunk téve a sugárzásnak, ennünk, kell, levegőt kell vennünk stb. A Földön megoldottuk mindezt, ott, legyen az a világűr, a Mars vagy bármelyik másik bolygó, őrülten nehéz. Mennyire nehéz? Gondoljunk bele, hogy több évezred kellett a mezőgazdasághoz – és mindez itt történt a Földön, ahol perklórsavas só nem mérgezi a talajt.

Musk hazardírozott a valódi problémákkal, ő csak a vasutat akarja felépíteni, a maradékot találja ki valaki más. De az ember utazása és az állandó település szempontjából pont ezek a piszkos biológiai problémák a legfontosabbak. És Musk vasútját is érintik: nem működik túl jól a vonat, ha az utasok halálos betegen vagy holtan érkeznek a célállomásra.

És máris visszatértünk a Mars-kolóniák igazi problémájához, a pénzhez. Drága, nagyon drága lesz megoldani a nem is nagyon értett problémákat. Valószínűleg sokkal drágább, mint a rakéták. Nem hiszem, hogy Musknak gondot fog okozni önkénteseket találni a Mars-misszióra – a kevésbé komoly Mars One is talált egy csomót –, viszont nagyon költséges lesz kitalálni az érintettek utazás közbeni vagy Marson bekövetkező halálát megakadályozó technológiát. Ezért becslik a Mars-programokat többszáz milliárdos-trilliós vállalkozásoknak.

Elkerülhetetlen lesz visszatérni a Holdra, ha valaha is el akarunk juttatni a világűr más pontjaira embereket. Végtére épphogy kitaláltuk, hogyan éljen egy kis csoport az Antarktiszon, pedig van rajta levegő és gravitáció. Holdbázis építése lehetővé tenné létfenntartó rendszerek közelebbi tesztelését, az újrahasznosítás lehetőségével katasztrófa esetén. A helyben történő üzemanyagpótlást is megoldaná Földnél kisebb gravitációban, megkönnyítve a Mars-repüléseket.

Imádom a világűrt és űrtelepeket akarok, és Muskkal ellentétben nem Föld-tartalékként, hanem mert azt szeretném, hogy az ember olyat tegyen, amit még egyetlen más földi faj nem tett meg: éljen valahol máshol. Ne csak odalátogasson, hanem éljen ott. Régóta vártam komoly javaslatra, és még mindig várok rá.

Optimistaként viszont ki kell jelentenem, hogy nem veszett el minden. Von Braun végül feltalálta az Apollo űrhajósait holdfelszínre vivő Saturn V rakétát. De ennél is fontosabbat is tett: ő koordinálta az első amerikai műholdat fellövő rakéta, a Jupiter-C tervezőcsapatát. Műholdakra vonatkozó elképzelései ugyan nem váltak be teljesen – nem volt tisztában a számítógépek szerepével a modern életben, és legénységgel képzelte el a műholdakat –, viszont itt van nekünk mobiltelefonon a részben az ő úttörő munkájának köszönhető internet.

A Mars-tervek ugyan megfelelhetnek Musk indítékainak, az emberi társadalmat azonban valami teljesen mással ajándékozhatja meg. Bámulatra méltók az újrahasznosítással kapcsolatos munkái, és a most bemutatott üzemanyag-tervek szintén inspirálók. Már az figyelemre méltó, ha Musk inkább az űrbányászat vagy a fenntartható rakétatechnika atyjaként, s nem a marsbeli emberi élet tervezőjeként vonul a történelembe. Egyikőnk sem tudja sohasem, hogy mi is lesz valójában az öröksége.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés