Csökkenő adóék

Óriási csökkenéssel a dán szintre eshet a magyar munkaerő adóterhelése

2018. április 24. 10:32
Ha teljesül az iparkamara javaslata, tovább csökkennek a munkabérre rakódó terhek, ezzel a magyar lenne régiónk legalacsonyabb adóéke.

Tovább kell csökkenteni a munka terheit

Az elmúlt években a munkabérre rakódó terhek, vagyis az adóék már lassú csökkenésnek indult köszönhetően a szociális hozzájárulási adó, valamint a személyi jövedelemadó eddigi mérséklésének – írja az mfor.hu. 2013-2014-hez képest a teljes munkaerőköltség (bruttó bér plusz a munkáltató által fizetett adók és járulékok) 49 százaléka áramlott az államkasszába, 2018-ban ez viszont már 45 százalék. 

A bérekre rakódó terhek csökkenése ellenére Magyarország uniós viszonylatban még a munkát erősebben adóztató államok közé tartozik, míg a régiónkban 38 százalék körül alakul az átlag.

Éppen ezért is lenne szükséges még tovább mérsékelni az adóéket, melynek egyik eszköze a személyi jövedelemadó egyszámjegyűre való csökkentése lehet. Munkáltatói oldalról a szociális hozzájárulási adó a jelenleg érvényben lévő bérmegállapodás alapján 2022-re 11,5 százalékra csökkenne a mostani 19,5-ről. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az mfor-nak azonban azt mondta: ilyen pénzpiaci, gazdasági környezet és erős magyar makroszámok mellett gyorsabban is lehetne haladni például a hatéves bérmegállapodásban foglaltaknál. Konkrétan a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértékét 10 százalék alá lehetne csökkenteni a most induló kormányzati ciklusban

– teszik hozzá.

Megéreznék a munkavállalók

Mit érezne a munkavállaló, ha az szja és a szochó mértékét 9 százalékra sikerülne mérsékelni? A jelenlegi egyszeri juttatások nélküli átlagos 308 258 forintos bruttó bérből közel 205 ezer forintja marad a dolgozónak, ami az szja csökkentése nyomán 223 ezer forint fölé emelkedne.

Ez 9 százalékkal nagyobb fizetést jelentene.

Az, hogy a vállalkozó egy átlagbérrel fizetett dolgozót alkalmaz, összesen majdnem 373 ezer forintjába kerül, ami a 9 százalékos szochóval 33 ezerrel (9 százalékkal) 340 ezerre csökkenne. (Feltéve, hogy az egy százalékpontnyi szochóadó valóban körülbelül egy százalékponttal csökkenti a munkaerőköltséget.)

Az idei 45 százalékos adóék ezzel 34,3 százalékra módosulna, amivel a tagállami rangsor legalacsonyabb adóéket alkalmazó harmadába jutnánk. A magyar állam annyira terhelné a béreket, mint amennyire a dánok, 2016-ban ugyanis náluk is 34,3 százalék volt az elvonás mértéke. A régiónkban a jelenlegi legmagasabb helyett a legkisebb adóéket alkalmazná Magyarország (más tényezők változatlansága mellett).

Az adóék csökkentésével a magyar gazdaságpolitika folytatná a munka felértékelését, amire azért is szükség van, mert a tőketulajdonosok alacsonyabb adóterheket tudnak maguknak kikényszeríteni a globális gazdaságban, ez pedig méltányossági és hatékonysági problémát is jelenthet.

A visegrádi és a nyugati országokhoz való bérfelzárkózáshoz szükséges, hogy több jövedelem maradjon a munkavállaló zsebében és így erősen növekedhessen a belföldi kereslet. Ez a keresletélénkítés is segíthet a cégeknek a magasabb fizetések kitermelésében.

 

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Ilyen pénzpiaci, gazdasági környezet és erős magyar makroszámok mellett gyorsabban is lehetne haladni például a hatéves bérmegállapodásban foglaltaknál"

Én a munkavállalói terhek drasztikus csökkentését nem egy olyan időszakban tenném meg, amelyben gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság, és a gazdasági növekedés már lényegesen a hosszútávú potenciális növekedés mértéke felett van. Ez pont a kiköltekező szocialista gazdaságpolitika. Az ilyen eszközöket akkorra kell tartalékolni, amikor szükség van rájuk. Addig lehet az adósságot tovább csökkenteni.

"Az idei 45 százalékos adóék ezzel 34,3 százalékra módosulna, amivel a tagállami rangsor legalacsonyabb adóéket alkalmazó harmadába jutnánk. A magyar állam annyira terhelné a béreket, mint amennyire a dánok, 2016-ban ugyanis náluk is 34,3 százalék volt az elvonás mértéke."

Dániában a munkavállalók nem fizetnek társadalombiztosítási hozzájárulást, a közvetlen összehasonlítás nem igazán helyes. Ennél azért tudnak a magyar közgazdászok jobbat is.

Abban segíthet, hogy csökkenti egy kicsit a kivándorlási szándékot. De lehet, hogy ahhoz viszont túl drága megoldás.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés