Alkotmánybíróság elé kerül a berlini lakbérplafon

2020. február 19. 15:00
A berlini lakbérplafonról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezik a német keresztény uniópártok (CDU/CSU). Az még nem világos, hogy kell-e majd visszamenőlegesen különbözetet fizetniük a bérlőknek abban az esetben, ha alkotmányellenesnek minősítik a lakbérplafonról szóló jogszabályt.

Összegyűlt a berlini lakbérplafonról szóló törvény alkotmányos felülvizsgálatához szükséges támogatást jelentő 190 képviselői aláírás, így a jogszabály absztrakt normakontrollját kezdeményezik a Szövetségi Alkotmánybíróságnál. A képviselők azt kifogásolják, hogy a szociáldemokraták (SPD), a posztkommunista Baloldali Párt (Linke) és a Zöldek (Grünen) koalíciója által uralt berlini szenátus a hatáskörök elhatárolásáról szóló alkotmányos szabály sérelmével fogadta el a jogszabályt, amire a Szövetségi Parlamentnek lett volna csak lehetősége.

A német Alaptörvény értelmében a Bundestag-képviselők egynegyede kezdeményezheti, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság érintettség hiányában is vizsgálja felül egy elfogadott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját. A szükséges 178-hoz képest már több mint 190 támogatót nyert meg magának a frakció, így a beadvány benyújtásának nincs akadálya.

Az alkotmányos normakontrollt a lakáskiadókat tömörítő érdekképviseleti szövetség (Bundesverband Freier Immobilien- und Wohnungsunternehmen) is támogatja, remélve, hogy ezzel véget ér a lakáspolitikai „ámokfutás”, és véget érnek a berlini városvezetés piaci beavatkozási kísérletei. A lakbérplafon nem igazán érinti a tőzsdén jegyzett ingatlanhasznosító cégeket, leginkább a kisszámú lakások bérbe adásával foglalkozó magánszemélyeket vagy cégeket sújtja. A szakmai szervezet becslései szerint a lakbérplafon hírére 9000 lakás megépítését halasztották el az ingatlanfejlesztők – tehát a tervezett plafon épp a kívánttal ellentétes hatást ér el, amikor a megfizethető árú lakások kínálatát szűkíti.

A múlt héten elutasította a Szövetségi Alkotmánybíróság a berlini lakbérplafon elleni sürgősségi indítványt, amit azért indítottak, nehogy egyetlen bérbeadóra is kivethessék az 500.000 euróig terjedő bírságot a bérlők nem megfelelő tájékoztatásáért. A döntés alapja az volt, hogy még nem volt közzétéve a kifogásolt berlini jogszabály. Ez a határozat azonban nem akadálya annak, hogy a törvény közzétételét követően a Szövetségi Alkotmánybíróság a Bundestag-képviselők egynegyedének kezdeményezésére absztrakt normakontroll keretében értékelje, hogy a jogszabály összeegyeztethető-e a német Alaptörvénnyel.

Jelen állás szerint alkotmányjogászok abból indulnak ki, hogy körülbelül két éven belül várható a karlsruhei taláros testület döntése az ügyben. Az még nem világos, hogy pontosan milyen következményei lehetnek annak, ha az alkotmányba ütközőnek minősítenék a lakbérplafont. Az egyik legizgalmasabb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy visszamenőleges hatállyal ki kell-e majd fizetnie a bérlőknek a plafon által megszabott és a reális piaci ár közötti különbözetet. Egyelőre még nincs egyetértés ezzel kapcsolatban a jogászok között, de többen azt javasolják, hogy érdemes megtakarítást félretenni erre az esetre a bérlőknek. 
 

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés