A játék- és pornóipar szolgáltatta a legtöbb tartalmat

2016-01-26 15:40:55

Kömlődi Ferenc
hvg.hu
Az eddigi evolúcióból egyértelműen következik, hogy nem az ember a végpont.

Legújabb írásaiban a virtuális valóság áttöréséről értekezik. Elég furcsa, hogy miközben a jövőtechnológiák így szárnyalnak, addig az emberiség már az eddig szofisztikáltnak tűnő Európában is kezd visszatérni a kőbunkós attitűdhöz.

Közelítsünk a társadalmi hasznosság felől, és beszéljünk az emberiség sorsára legnagyobb, legpozitívabb hatást tevő technológiákról. A mesterséges intelligencia (MI) megoldásokban – főként a gépi tanulás és a ráépülő felismerő technológiák jelenében – benne van a korszakalkotó újítások ígérete. Az apró fejlesztések idővel funkcionáló rendszert eredményezhetnek. Nem biztos, hogy az emberi elméhez hasonlóan fog működni, de miért képzelünk minden értelmet emberinek, miért akarjuk az MI-ben is önmagunkat látni? Az én jövőképemben az MI az egyik, a virtuális valóság (VR) a másik ilyen technológia. (...)

A jövő orvostudománya okostablettákkal vizsgálja meg testünket, nem kell fájdalmas külső vizsgálatokon átesnünk végre. Melyek azok a területek, amelyek a jövőtudomány leginkább marketingelhető szegmensei, amikről a leginkább elhiszik a kívülállók, hogy ezekre »szüksége van« az emberiségnek?

Az eddigi evolúcióból egyértelműen következik, hogy nem az ember a végpont. A szemünk láttára, a természetesnél nagyságrendekkel gyorsabban játszódik le egy másik, a gépi evolúció. A 20. század végére jutottak el főként az infokommunikációs, és a bioalapú technológiák arra a szintre, hogy valósággá váljon a transzhumanizmus egyik alapvetése: az ember beleszólhat saját evolúciójába. Mentálisan és fizikálisan is „feljavíthatja” magát, történjen ez különféle stimuláló implantátumokkal, szervezetbe juttatott sejtregeneráló nanorobotokkal, tudatserkentőkkel, ember-gép hibridmegoldásokkal. (...)

Önmagát leggyakrabban libertariánusként határozza meg. Mit takar ez a fogalom az ön számára, tekintve, hogy a közösségi hálón legtöbbször a liberálisokkal akaszt tengelyt?

Soha nem vallottam magam baloldalinak, itthon viszont hajlamosak a liberalizmust baloldaliként, a libertarianizmust liberalizmusként felfogni. Itt jön be az utóbbi 25-30 év populista nacionalizmus melletti másik nagy mételye, a politikai korrektség, ami olyan abszurditásokhoz vezet, mint a Magyarországon nagyon jól tetten érhető liberálfasizmus, amikor magukat liberálisnak valló személyek nyilván a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága nevében követelik habzó szájjal ennek meg annak a betiltását. Ilyen témákban szoktam tengelyt akasztani »liberálisékkal.«”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.