Tudatlanság és félrevezetés hatására fogadták el annak idején kritikátlanul a nyugati befektetésvédelmi követeléseket a kelet- és közép-európai országok, aminek következtében szuverenitásuk és gazdasági szabályozási erejük is gyengült – állítja Muthucumaraswamy Sornarajah nemzetközi jogászprofesszor, a Szingapúri Nemzeti Egyetem tanára.
Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban.
Régóta kutatja a nemzetközi beruházásvédelmi jog alakulását, és kritikus álláspontot képvisel a neoliberális gondolkodással kapcsolatban. Be tudná mutatni, hogyan nyert teret a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a transznacionális üzleti érdekeknek kedvező és az államok szabályozási erejét csökkentő felfogás?
Ennek gyökerei az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok 19. századi konfliktusaiig nyúlnak vissza. Az USA egy államok felett álló, külső normarendszer keretei között képzelte el a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szabályozását, ezzel szemben a latin-amerikai országok nemzeti szinten kívánták szabályozni a beáramló külföldi beruházásokat. Ez a szembenállás aztán kiterjedt a függetlenedő ázsiai és afrikai országokra, amelyek a latin-amerikaiak álláspontjára helyezkedtek. Ez a két pólus jelentette a második világháború utáni világ nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerének kiindulópontjait.
És mi tekinthető a neoliberális korszakot győzelemre segítő fordulópontnak?
A hongkongi Asian Agricultural Products Ltd. (AAPL) vállalat és Srí Lanka közötti beruházásvédelmi jogvitában meghozott választottbírósági döntés. Ebben fektették ugyanis le azt az elvet, hogy az államközi beruházásvédelmi egyezmények alapján a beruházó vállalatoknak joguk van nemzetközi választottbíróság előtt perbe vonni azt az államot, amely otthont ad tevékenységüknek. A döntés pedig 1990-ben született, vagyis éppen akkor, amikor a Szovjetunió összeomlott, és az Egyesült Államok, valamint az általa hirdetett piaci kapitalizmus, az úgynevezett washingtoni konszenzus megerősödött. Ettől kezdődően már nem az államok, hanem a választottbíróságok tettek szert meghatározó befolyásra a nemzetközi beruházásvédelmi jog értelmezésében és alakításában.
Milyen következményekkel járt mindez?
A választottbírák az államok eredeti elképzeléséhez képest jóval szélesebb védelmet adtak a transznacionális üzleti érdekeknek. Például a nemzetközi egyezményekben szereplő tisztességes és méltányos bánásmód kitételt úgy értelmezték, hogy kiterjedjen a külföldi beruházó „jogos várakozásaira”, vagyis egyfajta bizalomvédelemre. A doktrínát azonban nem tartalmazzák a beruházásvédelmi egyezmények, az kizárólag a választottbírák alkotta jog. Még talán az Egyesült Államok sem gondolta volna, hogy az 1950-es évek vége óta ismert tisztességes és méltányos bánásmód klauzulát ilyen tágan fogják értelmezni. A külföldi beruházóknak ily módon biztosított erős tulajdonvédelem és piacra lépési lehetőség szorosan összefonódik a neoliberalizmus virágzásával.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint mindent meg kell tenni, hogy jobboldali fordulat következzen be Európában.
Önmagában nem a kínai elnök látogatásának a ténye a problémás, a várható tartalma az.
A Gyurcsány-párt EP-listavezetője abban egyetértett Tüttő Katával, hogy „Orbán Viktor rendszerét csak koalícióval lehet lebontani”.
Vadim Szkibitszkij szerint Ukrajna bátorsága és áldozatvállalása többéves előnyt adott Európának.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Exkluzív interjút adott a közmédiának a zöld-fehérek elnöke.
A mindössze 20 éves tehetség egyetemi tanulmányai mellett igyekszik felvenni a versenyt a világ legjobbjaival. Beszélgetés a sportágáról, annak fejlődéséről, emberi értékekről, közös szurkolásról és álmokról.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint mindent meg kell tenni, hogy jobboldali fordulat következzen be Európában.
