A kanálhajlítók, parafenomének és más csodadoktorok legelkötelezettebb kritikusai közé tartozott a napokban elhunyt James Randi.
2020. november 12. 04:03
p
0
Mentés
Október 20-án, 92 éves korában elhunyt James Randi amerikai bűvész, a nemzetközi tudomány-népszerűsítés és az úgynevezett szkeptikus mozgalom világhírű személyisége. A torontói születésű Randall James Zwinge munkássága sok tekintetben megtermékenyítőleg hatott a tudománykommunikációra.
Randi bűvészi-művészi szempontból aktív, fiatalabb évei során elsősorban szabadulóművészként vált ismertté Amerikában. 1981-ben róla nevezték el a 3163/1981 QM C jelű kisbolygót, ami már akkor jelezte a tengerentúli tudományos világ tiszteletét a munkássága iránt, amellyel a természeti jelenségeket igyekezett közelebb hozni, átélhetővé tenni a kutatások világában kevéssé jártas közönség számára.
Magyarországon leginkább azért lett a neve széles körben ismert, mert felvette a küzdelmet a magát természetfeletti képességekkel felruházottnak hirdető parafenoménnel, a magyar származású Uri Gellerrel, vagyis Gellér Györggyel. Randi színpadi és televíziós szereplései során számos alkalommal bizonyította, hogy Geller egyik leghíresebb produkciója, a kanálhajlítás hátterében nem természetfeletti képességek rejlenek, hanem egyszerű bűvésztrükkök.
A produkciót egyebek mellett 1992-ben Budapesten, a Planetáriumban rendezett bemutatóján is leleplezte, éppúgy, mint az állítólagos manilai csodadoktor puszta kézzel a testbe hatoló „gyógyítási” módszereit.
Édesanya, kalandor és világutazó, aki megálmodta nekünk a világ legvagányabb kisegerét, Ruminit. A sorozat ma már egész univerzummá tágult, alkotóját, Berg Juditot pedig nemcsak számos gyerek- és ifjúsági könyv szerzőjeként ismerjük, október óta ő a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke is.
Minden síron fotó és évszám, 1987, 1991 vagy akár 1998. Erős férfiak, még életük delelője előtt. Az ukrán hadsereg átlagéletkora papíron 43 év – itt viszont rengeteg a fiatal.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.