Váradalmak határhelyzetekben

2020. december 02. 10:29

2020. december 02. 10:29
Joó István
Joó István

Súlyos autóbalesetből lábadozom, úgy kellett megmenteni az életemet. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja kitett magáért, egy hónapig voltam fekvő vendégük, csövek tapadtak elöl-hátul a tüdőmre. Még gyakran szédülök, de azon az augusztus közepi napon mentőhelikopter imbolygott velem. A sorozatban eltört bordák és a csigolyanyúlvány mára összeforrt, a kulcscsont viszont még nem gyógyul. A zúzódott tüdőre összpontosító életmentés felülírta a rögzítés lehetőségét, és úgy látszik, a törött csontdarabok a szög és a távolság nagysága miatt egyelőre nem kívánták meg a forradás csodáját.

Az advent, mondják, a váradalom ideje, de én tudom, a gyógyulás várása itt nem lesz elég. Nem lesz elég a mágnesterápia vagy a beépítendő lemez sem, ha az, aki hitem szerint valaha eltervezett, anyám méhében megalkotott – olvasandó: 139. zsoltár! –, fölém nem hajol, hogy újra összerakjon. Rosszul mondom, hiszen Isten ezt a nagy, rejtélyes mentési és gyógyítási projektet már javában végzi a baleset óta. Fel kell ismernem: ő küldte azokat az embertársaimat is, akik egymásba öltődő gyors, szakszerű cselekedetükkel a kórházig juttattak. Ott volt köztük a tűzoltó, aki kivágott az autóroncsból, ott voltak a mentők, akik hordozható állapotba tettek. A morfiuminjekciótól a fényes, nyári ég elsötétült, de máig hallom azoknak a betegszállítóknak a lihegését fölöttem, akik hordágyammal loholtak a műtőig, tudván, minden perc számíthat. Hogy aztán sorra kerülhessenek az orvosok bámulatos beavatkozásai… De nem nélkülözhettem volna az intenzív osztály nővérei­nek törődését, egyetlen szeretetgesztusát sem.

Nos, ők együtt alkották megmentésem gépezetét emberi oldalról. Létük minta egy polgáraiért élő erős államra, példa egy összeforradni nem akaró nemzet tagjainak… Mégis: első- és végső soron Isten az, aki ment, gyógyít, ő tudja még a széthúzásra hajlamos embereket is gondviselése eszközeiként használni. Ezt értette meg velem a határhelyzetben – élet és halál mezsgyéjén – megújuló hitem. Már csak az idegsérülés miatt dagadó, zsibbadó, félbéna bal kézfejem, a kulcscsont és a mozgás helyreállítása van hátra…

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!