Százhúsz éve, 1901. április 18-án született Németh László.
2021. április 15. 02:33
p
1
0
0
Mentés
Németh László életműve – másokéval együtt – manapság mintha árnyékba került volna. Persze nehéz megmondani, hogy egy író szellemi hagyatéka mikor van a helyén. De talán nem is olyan nehéz: akkor, amikor olvassák a műveit. Nem tudom, mennyien olvassák manapság Németh László műveit, de tartok tőle, hogy kevesen. Amit ránk, az utókorra hagyott, az minden túlzás nélkül a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb teljesítménye.
És nem is csak a szűk értelemben vett szépirodalomé. Mert Németh László munkásságának – regényei, drámái mellett – hangsúlyos része a gondolkodói szerep, az esszéírás hatalmas távlatokat egybefogó íve. Kétségtelen, hogy egy letűnt kor ideáinak fényében írt és gondolkodott. De ez az azóta elsüllyedt „szellemi Európa” nem azért tűnt el, mert időszerűtlenné és meghaladottá vált, hanem azért, mert a modern ember egyszerűen elengedte, feleslegesnek ítélte. Németh László – mint kortársai közül oly sokan – maga is látta, hogy mindaz, amit fontosnak és pótolhatatlannak gondol, menthetetlen.
A 20. század világégései, Magyarország tragikus történelme nem adhatott alapot számára semmiféle illúziónak. Élete ebben a drámai feszültségben telt, de a kétségek, a félelem szűnni nem akaró áradata – bizonyos csillagállások esetén –
a folyamatos alkotói munka biztos alapjává is válhat. Németh László esetében is ez történt, az ő életpályája is bizonyítja a mondást, miszerint aki dudás akar lenni, annak bizony a pokolra kell menni. Aztán persze vissza is kell jönni és elmondani, milyen a pokol, milyen az oda vezető út. Nagy regényeiben, az Iszonyban, a Bűnben és drámáiban, a Galileiben vagy A két Bolyaiban olyan kérdéseket feszeget, amelyek megválaszolásával ma is adósak vagyunk. Kivételes esszéírói munkásságának központi kérdései ugyanígy ma is érvényesek. A nemzeti sorskérdések, a társadalmi feszültségek, a nemzeti megmaradás – a gyökeresen megváltozott körülmények között is – bennünket is mélyen érintenek.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
p
5
0
37
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!