Százezres nagyságrendben étkezünk életünk során – és vajon mennyi élelmiszert és csomagolóanyagot pazarlunk el belőle? Varga Juditék a Felelős Gasztrohős nevű szervezettel küzdenek a tudatos fogyasztásért a gasztronómia és mindennapi étkezéseink terén.
2021. október 27. 13:29
p
1
0
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Az ENSZ 2021-es adatai szerint a kiskereskedelemben 118 millió, az étkeztetéshez kapcsolódó szolgáltatások terén 244 millió, a háztartásokban pedig 569 millió tonna élelmiszer kerül évente a szemetesbe. Ez átlagosan 74 kilogramm ennivaló egyetlen családban. Az EU-ban keletkezett élelmiszer-hulladék ötvenhárom százalékát a háztartásokban gyártjuk. Az üvegházhatású gázok tíz százaléka az ennivaló elpazarlásához köthető. És szemben a klímavédelem ügyével, amelyben jogosan tárgyalt kérdés, hogy a multik viselkedését figyelembe véve hoz-e változást az egyén döntése, az ételpocsékolás esetében az átlagemberek felelőssége megkérdőjelezhetetlen.
Pálmaolaj. Túlzott húsfogyasztás. Nejlonba csomagolt kígyóuborka. Ezek a szavak, szókapcsolatok, jelenségek tíz éve a magyar társadalom nagy részének semmilyen mögöttes tartalmat nem hordoztak, ma viszont a legtöbben sejtik: a környezettudatosság kapcsán ejtünk szót róluk. Néhány hét, és tizedik születésnapját ünnepli az a hazai szervezet, a Felelős Gasztrohős, amely az elsők között kezdett el hazánkban ezen a változáson munkálkodni. „A missziónk a felelős étkezés gyakorlatának elterjesztése volt, otthon és vendéglátóhelyeken egyaránt. Eleinte az éttermeket igyekeztük megszólítani, majd rövid úton rájöttünk, hogy az edukációra is hangsúlyt kell fektetnünk” – emlékezik vissza Varga Judit társalapító-igazgató. Ma már számos projektet visz az alapítvány: szemléletformáló programokat szervez óvodásoknak és iskolásoknak, tanácsadást végez, vállalatok zöldítésében segít, előadásokat tart – amellett természetesen, hogy a Fenntartható Vendéglátóhely és Fenntartható Kávézó minősítéseket odaítéli az arra érdemeseknek.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.