Patai Mihály szerint közel duplájára nőtt a magyar bankszektor adóterhelése, ez pedig a bankhiteleken keresztül a növekedést fogja vissza. A 2012. évi 325 milliárd forinttal szemben az idén már 605 milliárd forintot kell a bankoknak befizetniük a büdzsébe.
A Magyar Bankszövetség elnöke ezt a Megújul a magyar export című konferencián mondta csütörtökön Budapesten, ahol arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés egyik alapja a bankhitel, a hitelezés visszaszorulása csökkenti a növekedést. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a rendezvényen hangsúlyozta: a hitelezés bővüléséhez az szükséges, hogy a bankok egészséges tőkehelyzete megmaradjon.
Patai Mihály kiemelte, hogy a pénzforgalmi termékek túladóztatottak. Míg a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke az átutalás díjában 66-97 százalékot tesz ki, a jövedéki adó mértéke az üzemanyag árában 30, a cigaretta árában pedig 31 százalék. Az Eximbankról szólva azt mondta, „látszik a sebességváltás” mind a refinanszírozási állomány, mind az ügyletszám szépen növekszik, az utóbbi az idén bőven kétszáz fölött lehet. A fókuszban a magyar exportőrök likviditásának javítása áll, erős kkv-fókusszal: a refinanszírozási állomány közel 90 százaléka magyar exportőrök részére nyújtott export előfinanszírozó hitel, s a kihelyezett hitelek közel 70 százaléka 15 milliárd forintot meg nem haladó árbevételű társaságokhoz került.
A bankszövetség elnöke szerint a kereskedelmi bankok sikeresnek ítélik az együttműködést, és támogatják az Eximbankot az üzleti aktivitás bővítésében. Az együttműködéssel mindhárom szereplő jól jár: a hitelfelvevők élvezik a kedvező árazás előnyeit, a kiszámítható, fix kamatozást és a komplex kiegészítő finanszírozási megoldásokat, az Eximbank a teljes piaci szegmenst eléri a kereskedelmi bankokon keresztül, és a hitelezési kockázatok a bankrendszerben maradnak, a hitelintézetek pedig jellemzően jó bonitású ügyfélkörhöz, hatékony akvizíciós eszközhöz, keresztértékesítési lehetőséghez jutnak. A bankszövetség szerint az előfinanszírozásban bővíteni kellene az ügyfélkört új termékek (például lízing refinanszírozás) fejlesztésével. A kockázatmegosztás terén költségvetési hátterű garanciát szorgalmaznak a bankok. Az utófinanszírozásban egyebek mellett a kereskedelmi bankok nemzetközi hálózatában rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet Patai Mihály.
Wolf László kifejtette: a régióban sehol sem sikerült növekedést elérni a hitelezés bővülése nélkül, ami az export növekedéséhez is szükséges. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy miközben az elmúlt öt évben a legtöbb kelet-európai országban bővült, Magyarországon 20 százalékkal csökkent a vállalati hitelállomány. Évente közel 3 milliárd eurónyi beruházás hiányzik Magyarországon – mondta. Az OTP különösen fontosnak tekinti az exportőrök finanszírozását, jelentős részüket hitelezi, minden állami hitelprogramban igyekezett részt venni. Elmondta: olyan megállapodást kötöttek az Eximbankkal, amelynek alapján a nyolc országban jelen lévő OTP bankcsoport leányvállalatait is refinanszírozza a magyar export bővítése érdekében.
A bank 100 milliárd forintos kerettel indított vállalati hitelprogramját nem sikerült teljes mértékben kihasználni, de stagnáló hitelezéssel is sikerült piaci részüket növelni – érzékeltette a vállalatihitel-helyzetet az OTP vezérigazgató-helyettese. Az MNB növekedési hitelprogramjának elindítása Wolf László szerint fontos lépés volt ahhoz, hogy az alacsony növekedési ráta megforduljon. Az OTP által kihelyezett hitelek 27 százalékát beruházáshoz vették igénybe, az összes hitel több mint 12 százalékát exportcégekhez helyezték ki. Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese megdicsérte az Eximbank új vezetésének munkáját, mondván, jelentősen sikerült növelni a velük megkötött hitelállományt. Az Eximbank aktivitásának érzékeltetésére elmondta: a magyar Eximbank hitelállománya meghaladja a 200 milliárd forintot, míg az oroszé kevesebb, mint 45 milliárd forint.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Az elnök-vezérigazgató elhintette, hol és mennyiért venne bankot.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
A 20K22 önkénteseit az előző választáson zavarkeltéssel is megbízhatták a szavazatszámlálás mellett.
A balos közvélemény-kutatók minden trükköt bevetnek a szavazók megtévesztéséért.
