Mit lehet tudni az új NAT-ról? Mennyire működik az életpályamodell? Tényleg önkényesen szólhatnak bele a tankerületek a pedagógusok alkalmazásába? Az Első Kisvárdai Köznevelési Konferencián beleshettünk egy kicsit az oktatáspolitika kulisszái mögé.
A néhány éve elindított, számos vita övezte oktatási reform ma is zajlik, még ha nem is olyan látványos átalakításokkal és fejleményekkel, mint korábban. Forró témák azért így is akadnak, ilyen a Csépe Valéria által jegyzett új NAT-koncepció, a pedagógusok újra és újra felmerülő bérfejlesztése vagy a Klebelsberg Központ működése. Mit is lehet ezekről tudni, és mik az oktatási kormányzat tervei? Kisvárdán ezekről is szó esett.
Mudriné Resku Szilvia óvodapedagógus, a digitális oktatás szakértője (korábbi interjúnk vele itt) ugyanis hagyományteremtő jelleggel, első alkalommal szervezte meg Kisvárda városával összefogva az első Köznevelési Konferenciát. Célja volt, hogy egy fórumon biztosítson lehetőséget
A konferencián ennek megfelelően az óvodapedagógiától az általános és középiskolákon át az oktatásirányításig az ágazat minden szegmense képviseltette magát.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal vezetője nyitó előadásában arra tett kísérletet, hogy intézményét közelebb hozza a pedagógusokhoz, bemutassa, hogy az Oktatási Hivatal nem a mindennapi iskolai élettől távol eső aktagyár, hanem valós problémákra reflektáló, a tanárokkal párbeszédben álló, őket segítő szerv. Túl azon, hogy bemutatta a pedagógusok munkájának legfontosabb területeivel (szakértés, minősítés, adatszolgáltatás) foglalkozó kollégáit, azért világossá tette, hogy a rendszer működése még nem zökkenőmentes, a Hivatal is formálódik az alulról és felülről jövő igények mentén.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a szervezet megalakulását és eddigi tevékenységét vázolta, ám előadásának legfontosabb része az volt, hogy rámutatott: a pedagógusok jelenlegi bérezése fejlesztésre szorul,
Kiemelte továbbá, hogy a Pedagógus Kar mint érdekképviseleti szerv nem öntörvényűen működik, a pedagógus-szakszervezetekkel egyeztetési kötelezettsége van. A szervezet alelnöke, Iszák Tibor is felszólalt, aki elmondta, hogy jelenleg 3200 tagjuk van, és keresik a kapcsolatot a határon túli magyar pedagógusszervezetekkel, így a jövőben remélhetőleg megvalósulhat egy Kárpát-medencei összmagyar oktatási együttműködés is.
A legforróbb témákat Hajnal Gabriella, a Nemzeti Alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos, a Klebelsberg Központ elnöke hozta. Beszélt az új NAT-ról, és bár fájóan kevés konkrétumot említett, azt leszögezte, hogy a Csépe Valéria vezette fejlesztőcsapat munkájának nagy részét meg fogják tartani, és innovatívnak nevezte a nyilvánosságra hozott NAT-tervezetet. Sajnos nem derült ki, hogy mely részeit írják át az ősszel bevezetendő alaptantervnek, de más izgalmas témák azért előkerültek. Egyrészt igyekezett cáfolni azt a tévhitet, hogy a tankerületek önkényesen dönthetnének egyes pedagógusok alkalmazásáról, emlékeztetett ugyanis arra, hogy az iskolaigazgatók javaslatait a tankerületek kötelesek elfogadni. Csak akkor torpedózhatják meg a kinevezéseket, ha a törvényben előírt képzettségi feltételeknek nem felel meg a jelentkező, vagy ha a tankerület költségvetésébe nem fér bele az új státusz.
Hajnal Gabriella a pedagógusok bérezését is érintette:
Az nem derült ki sajnos, hogy mennyivel, illetve nem került szóba a fizetések a pedagógustársadalom által régóta hiányolt minimálbérhez rögzítése sem.
Kitért viszont a KRÉTA-ra: a felhasználók (szülők, pedagógusok) által bevezetése óta támadások kereszttüzében álló elektronikus naplórendszert hiánypótlónak nevezte, kifejtve, hogy jelenleg ez a legátfogóbb és teljes mértékben működőképes oktatási adminisztrációs rendszer. Elismerte ugyanakkor, hogy a szoftver szeptemberi összeomlásáért övék a felelősség, állítása szerint egy sajnálatos tűzeset bénította meg a szervereket.
A szakképzést Kucsák László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke képviselte, aki elsősorban a digitális kompetenciák fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy a kormány prioritásként kezeli a szakképzést, elsősorban a jövő munkahelyeire készítenék fel a diákokat.
Üdítő színfoltot jelentett az óvodapedagógia világából érkező Mudriné Resku Szilvia, aki a mindennapi óvodapedagógusi munkáról mesélt, azokról a dilemmákról, nehézségekről, arról a küzdelemről, amit nap mint nap folytatnak a pedagógusok a gyerekekért. Rámutatott, hogy a tehetséggondozásnak már az óvodában szerep jut, azonban a nem kiemelkedő képességű gyermekeknél is nagyon fontos a folyamatos visszaigazolás, megerősítés, bátorítás, hiszen óriási ereje van a Pygmalion-effektusnak. Kitért a digitális pedagógiára is, hiszen szavai szerint
Olyanok, akik fogják a kezüket, velük vannak a digitális szocializáció kezdetétől, és így segítenek kialakítani azt a tudatosságot, amivel a veszélyforrásokat elkerülhetik (adatokkal visszaélés, cyberbullying, addikció).
Bíró Gábor, a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium intézményvezetője a vezetői szemléletmódról értekezett, előadásának fő üzenete volt, hogy tudjunk és merjünk újítani, miközben nem feledkezünk el arról, hogy a nagy oktatási mérföldköveknél megfelelő tudással és kompetenciákkal rendelkezzen a tanuló. Példaként említette az alsó tagozat végét, ahol a szövegértési és logikai képességek tekintetében gyakoriak a lemaradások, miközben érdemes lenne meghonosítani azt a szemléletmódot, amelynek értelmében addig nem halad tovább a pedagógus, amíg a csoport egésze nem ér el egy minimumszintet
Az élménypedagógiai vonalat képviselte a Felelős Szülők Iskolájából érkező Balatoni József, vagy ahogy egy ország megismerte, Jocó bá (interjúnk vele itt), aki arról beszélt, hogyan tanárként is érdemes a kereteken túl gondolkodni, illetve számos példával illusztrálta, hogy a tanároknak nem szabad félniük saját emberi hibáikkal és gyarlóságukkal is megmutatkoznia a diákok előtt. Jelen sorok írója pedig a Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség Programját mutatta be.
A konferencia jó példa volt arra, hogy érdemes és kell is olyan átfogó fórumot teremteni az aktuális oktatási kérdések megvitatására, az oktatáspolitika terveinek bemutatására, amelyen az óvodától az iskolákon át a szakképzésig minden szereplő jelen van. A pedagógusok szemmel láthatóan igénylik a folyamatos tájékoztatást, találkozási lehetőséget az oktatásirányítás képviselőivel.
***
Fénykép: Szabó Sándor
Helyszíncserék, rendőri blokád és antifa tüntetők – ilyen közjátékok övezték a brüsszeli National Conservatism Conference-t. A baloldali városvezetők mindent bevetettek, hogy megakadályozzák a neves konzervatív politikusokat és gondolkodókat felvonultató eseményt, azonban elbukott a kísérletük.
Eddy Wax szerint a háború, valamint az Oroszországhoz való viszony továbbra is éket ver az európai jobboldali pártok közé.
„Ők ezt így kezelik. Be kell tiltani, el kell hallgattatni, menjenek innen. (...) Mindez Európa fővárosában, két hónappal az EP-választás előtt” – mutatott rá a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója.
A brüsszeli városvezetés több muníciót adott az európai jobboldalnak, mint amiről két hónappal a választások előtt álmodni mertek volna – írja a Politico.
A kicsinyes brüsszeli konferenciabetiltós botrány után kezdhetünk aggódni a belga jogállamiság állapotáért... Veczán Zoltán írása.
Nem csak Brüsszelben forrnak az indulatok, a közösségi médiában is egyre-másra érkeznek a reakciók a békepárti, migrációellenes konferencia körül kialakult cirkusz miatt.
Júniusban ül össze a G7. Ott lesz a katolikus egyházfő is.
Andre Ayew-t sikerült így helyzetbe hoznia.
