A szegényeket sújtja leginkább a koronavírus-válság

2020. május 05. 10:01

Ahogy a korábbi válságoknál is történt, a járvány okozta jelen krízis is leginkább az alacsony jövedelmű családokat hozza nehéz helyzetbe – ez adatszerűen bizonyított. Szemlénk a Pew Research Center felméréséről.

2020. május 05. 10:01
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

A válság mélységét jól szemlélteti az átfogó adat, miszerint az Egyesült Államokban a munkaképes felnőtt lakosság 43%-át érintette negatív módon a gazdaság visszaesése: vagy ők, vagy valamely közeli családtagjuk elvesztették munkahelyüket, illetve munkaadójuk fizetésük csökkentésére kényszerült már.

A saját állás vagy egy hozzátartozó munkahelyének elvesztését az amerikaiak 28%-a élte át az elmúlt két hónapban

a járványhelyzetben. A kombinált adat 10%-kal rosszabb, mint amit egy hónappal korábban, március közepén mértek.

Talán nem véletlen, hogy egy párhuzamos kérdéssornál a válaszadók 23%-a mondta csak kiválónak, illetve jónak az amerikai gazdaság állapotát. Összehasonlításként: januárban még a felmérésben résztvevők 57%-a vélekedett így.

A legsúlyosabb helyzet az alacsony jövedelműek körében tapasztalható: ott ugyanezen jelenségek (állásvesztés vagy jövedelemcsökkenés) 52%-uknál fordultak elő. Eközben a középosztály körében 42, a felső, gazdag rétegeknél pedig 32%-os a statisztika.

A kötelező kijárási korlátozás ellen tiltakozik egy család a Virginia állambeli Richmondban április 17-én

 

Az állásvesztés és a bércsökkentés egyes társadalmi rétegeket más összehasonlításban is jobban sújt, mint másokat. Az etnikai csoportok vizsgálatánál az látható, hogy

míg a fehérek 38%-át érinti ilyen szinten a válság, addig a feketéknél ez az arány 44, a spanyol ajkúaknál pedig 61%-os.

A korcsoportoknál az a trend, hogy a legfiatalabb munkavállalók, a huszonévesek kerülnek most leginkább egzisztenciális zavarba (54%), a középkorúak esetében enyhébb a kitettség (42-49%), míg a nyugdíjaskorú munkavállalóknál csupán 25%-os. Mint más esetekben, ennél a válságnál is viszonylagosan nagyobb védelmet ad az állásvesztés ellen a diploma megléte (iskolázottság): az egyetemet végzett személyek 37%-a élt át családjában az elmúlt hetekben munkahelyvesztést vagy jövedelemcsökkenést; ez az arány a nem diplomások körében magasabb, 45%-os.

Az amerikai közvélemény-kutatás megerősíti azt a feltételezést is, miszerint

a családok tartalékképzése egyenesen arányos a jövedelmi szintjükkel.

A szegényebb amerikaiak csupán negyede (23%) rendelkezik három hónapnyi anyagi tartalékkal, amely egy gazdasági sokk esetén időt enged nekik az álláskeresésre. Az alacsony jövedelmű amerikaiak 77%-ának tehát egyáltalán nincsenek pénzügyi tartalékai. A nagyobb jövedelműeknél már szembetűnően jobb a statisztika: a középosztálybeliek felének (48%) van félretett pénze, míg a „felső tízezer” körében ez a mutató 75%-os.

A megtakarítások aránya szintén nagy szórást mutat etnikai, korosztályos és iskolázottsági bontásban. A fehér munkavállalók 53%-ának vannak anyagi tartalékai, a fekete lakosságnál ez az arány 27, a hispánoknál 29%-os. A korcsoportoknál a munkában eltöltött évek nagyon is számítanak:

a 65 év feletti korosztály 67%-ánál van három hónapnál hosszabb időre elegendő megtakarítás,

a középkorúak mintegy felénél (42-44%), míg a huszonéves, kezdő munkavállalók csupán 36%-ánál van tartalék. Az iskolázottság egyenes arányban áll az adatok szerint a tartalékképzéssel: míg az egyetemi diplomások kétharmadának (66%) van megtakarítása, addig a főiskolai (college) diplomával rendelkezők csak 43%-a, a diplomával nem rendelkezőknek pedig csupán 33%-a tesz félre pénzt baj esetére.

Ingyenes élelmiszercsomagra várakoznak emberek egy segélynyújtóhely közelében a kaliforniai Santa Anában április 17-én

 

Mi van azokkal, akiknek nincsenek anyagi tartalékaik? A közvélemény-kutatás szerint a magas jövedelmű amerikaiak 58%-a nyilatkozta azt, hogy banki kölcsönnel, befektetései (kötvény, részvény) eladásával fenn tudja tartani magát legalább három hónapig újabb bevételek nélkül is; a középosztálybeliek már csak 34%-a tudta elmondani ugyanezt, az alacsony jövedelműek közül pedig csupán 16%. Korábbi felmérések alapján a válság előtti hónapokban a teljes munkaképes amerikai lakosság 24%-a volt abban a helyzetben, hogy hónap végén nem tudta minden számláját kiegyenlíteni, most ez az arány 32%-ra nőtt – vagyis

majdnem minden harmadik amerikaiaknak anyagi problémája van, függetlenül jövedelmi szintjétől, társadalmi státuszától.

Beszédes adat az is, amely azt mutatja, hogy az amerikai szövetségi kormányzat által kiutalt készpénzes segélyt ki mire költi. Az alacsony jövedelmű amerikaiak 71%-a nyilatkozta azt, hogy csekkek kifizetésére fogja felhasználni, és csak kis hányaduk tudja azt hitel-előtörlesztésre vagy befektetési célra fordítani. A középosztálybeli családok fele (49%) költi a segélyt a „sárga vész” enyhítésére, másik felük jobban áll: ők megtakarításra és hiteltörlesztésre is tudják használni. A felső rétegek viszont harmad-harmad-harmad részben (34-33-32%) fogják az állami segélyt ezekre a célokra fordítani. Ezen adatokból is világosan látszik, hogy a magas jövedelműek szorulnak rá legkevésbé az állami segélyezésre ebben a válságban is.

Évekkel ezelőtti felvétel a foglalkoztatási helyzet ellen szervezett tüntetésről Oaklandben

 

A felmérés rákérdez a szubjektív tényezőre is: mely rétegek, csoportok érzik magukat a többihez képest súlyosabb helyzetben a jelen válságban? A tényektől függetlenül, személyes benyomások alapján

az alacsony jövedelmű feketék érzik magukat a legrosszabbul saját anyagi helyzetüket illetően,

míg a legkevésbé rosszul a magas jövedelmű fehérek.

Az egzisztenciális félelmek erőssége szintén egyenes arányban van a jövedelmi szinttel: a magas jövedelmű amerikaiak 11%-a fél csak rendszeresen attól, hogy elvesztheti állását; a közepes keresetűeknél ez az arány 21, az alacsony jövedelműeknél pedig 40%.

A Pew Research Center április hónap második negyedében közel ötezer amerikai munkavállalót kérdezett meg reprezentatív felmérése során, az abban résztvevők nemük, etnikumok, politikai nézeteik, iskolázottságuk alapján lefedik a heterogén amerikai társadalmat: a felmérés hibahatára a teljes mintára vetítve 2-4%-os. A kutatás egy többtényezős számolási módszer alapján az éves átlagkeresetből kiindulva

egy háromtagú középosztálybeli család éves jövedelmét 37 500 és 112 600 dollár közé tette,

és logikusan az alacsony jövedelműeket az alacsonyabb érték alatti, a magasabb jövedelműekét pedig a magasabb érték fölötti vagyoni helyzetben határozta meg.


fotó: MTI

Összesen 90 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
duzur
2020. május 06. 10:51
Késö a bánat. Most jöhet rá még több amerikai arra, hogy milyen igaza van Bernie Sanders-nak. Az ö elvei azok amik igazán humánusak és jövöképesek. Kár, hogy olyan öreg.
hátakkor
2020. május 05. 17:50
A járvány leginkább az idős krónikus betegségben szenvedőket sújtja, meg a kövér mozgáshiányosokat sújtja. Meg az öregotthonokat, ill. magukat a kórházakat. Persze vannak kivételek.
brekker
2020. május 05. 16:33
Na jólvan megadom, hogy vesztettem.
brekker
2020. május 05. 16:13
Annak hiszek, amit magam körül láttam, amíg a koronavírus meg nem jött, mindenki tervezett valamit előre, mindenkinek volt jövedelme. Ahogy egy normális országban kell lennie. Orbán nem zseni, csak egy normális vezető.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!