Így zajlik a világrendszerváltás – megjelent az új Kommentár!

2022. november 29. 09:01

Eltelt a 21. század első ötöde, de milyen konklúziókat vonhatunk le a Pax Americana megingásából? És mi Magyarország szerepe a világ radikális átalakulásában?

2022. november 29. 09:01
null

Megjelent a Kommentár konzervatív folyóirat legújabb száma, melynek témája ezúttal az eddigi világrend változásának folyamata (a „világrendszerváltás”).

A szám nyitó írását lapunk munkatársa, a Corvinák főszerkesztője, Veszprémy László Bernát történész jegyzi. Mint írja, az orosz-ukrán háború ugyan eltereli figyelmünket a főbb demográfiai és geopolitikai alakulásokról. 2050-re a muszlim világ lakossága olyan mértékben fog megnőni, hogy az – kombinálva a háborúkkal, éhínséggel és a klímaváltozással – korábban nem látott tömeges migrációhoz fog vezetni. Kérdéses, Európa hogyan fog reagálni erre a kihívásra.

Liktor Zoltán Attila alkotmánytörténész a magyar nemzet történeti alkotmányának egyik legfontosabb írott emlékére, az arany függőpecséttel ellátott Aranybullára emlékezik, kiadásának (1222) nyolcszázadik évfordulóján.

Uri Dénes Mihály irodalomtörténész, a Kommentár munkatársa a zöld konzervativizmusról írt.

hanem abból, amivé azt mi, emberek tettük. Nem a teremtett, hanem a »csinált« világ a bajaink forrása. (…) Radikális ökologizmusra van szükség, melynek első lépése a nyelv »megtisztítása«” – írja a szerző.

Máthé Áron történész, a NEB elnökhelyettese a kelet-közép-európai történelem csapdáiról írt. „Minden európai nép identitásának van egyfajta »nemzeti eszköztára«”  – kezdi a kutató. „Ebben helyet kap természetesen a történelmi múlt is. A közép-európai népek nacionalizmusainak nemzeti eszköztárában a legnagyobb szerepet éppen ez a történelmi múlt játssza. Kontinuus történelmi múlttal és ebben a tekintetben a legteljesebb, legnagyobb elemszámú nemzeti kelléktárral közülük azonban csak Csehország, Lengyelország és Magyarország rendelkezik."

Kovács Kálmán Árpád egyháztörténész, a VERITAS Intézet munkatársa a Magyar Figyelő eszmeiségét mutatja be, mely a Kommentár egyfajta lapelődje is lehetne.

Paár Ádám történész, politológus az Amerikai Szabadkőműves-Ellenes párt történetéről írt, mely rövid virágzása alatt egyfajta hisztéria keretében reagált az észak-amerikai társadalom válságára.

Békés Márton történész, a Kommentár főszerkesztője, a Terror Háza kutatási igazgatója a többpólusú világ forgatókönyvét mutatja be esszéjében.

2020-szal visszavonhatatlanul átléptük a határát. S miközben századunk első negyedének teljes birtokbavételére készülünk, máris számos tanulságot leszűrhetünk a magunk mögött hagyott néhány év alapján. Ami egyben meghatározza az előttünk álló évtized alaphangját is.”

Galló Béla politológus a földrajz fontosságára hívja fel a figyelmet az orosz-ukrán háború geopolitikai értelmezéséhez. Deklaráltan vázlatos írásában Colin S. Grayt idézi: „Az ember sok tekintetben territoriális állat, szárazföldi fizikai környezetben kell élnie. (...) 

Csizmadia Norbert geográfus a fenntartható eurázsiai világrend hajnalát mutatja be, 21 tézisbe foglalva össze a globalizáció 2013-tól kezdett új korszakát.

Biró András, a 21. Század Intézet elemzője a hidegháborús elméletek alkonyáról értekezett: ír a nemzetközi kapcsolatokról a „történelem vége” után, a kölcsönös egymásra utaltság elvének bukásáról, továbbá az erőegyensúly fontosságának újrafelfedezéséről és a Nyugat felelősségéről is.

László András, a nemzetközi kapcsolatok szakértője a Pax Americana kihívásairól és Magyarország küldetéséről írt. A hidegháború végeztével a Pax Americana lett a világ rendje, de most a kihívó birodalmak pályája keresztezi az előző süllyedő görbéjét. A neomarxista ideológiák kikezdték az amerikai mítoszt, így bizonytalan az amerikai dominancia fennmaradása. Magyarországnak minimális a ráhatása ezekre a folyamatokra, feladata a magyar érdekű külpolitika folytatása, szemben az igazodó külpolitikával.

Kosztur András, a 21. Század Intézet elemzője arra mutat rá, hogy „nem csupán az egyes államok (nagyhatalmak) konfrontációja, de

a felek pedig egymással olykor a szintek között is folytonosan szituatív szövetségeket kötve próbálják érvényre juttatni érdekeiket. Az állam és a hálózatok összefonódása és konfrontációjának lehetősége a világ jelenlegi vezető államában, az Egyesült Államokban is megfigyelhető, a kettő közötti kapcsolatok alakulása pedig meghatározó lehet Amerika és az egész világrend átalakulása szempontjából.”

A lap fordításban közöl esszéket a szerb nacionalizmusról Dušan Dostanić tollából, illetve az izraeli (Ofir Haivry), argentin (Miguel Ángel Iribarne) és az indiai (Byrappa Ramachandra Teacha) nemzeti eszméről.

Ezen kívül írásokat olvashatunk Csuka Olga matematikus-filozófus hagyatékából, de a folyóirat újra közli Alexis de Tocqueville írását az amerikai demokráciáról és Kovrig Béla egy írását is.

A Kommentár legújabb száma végül könyvismertetőket közöl a következő könyvekről: Schmidt Mária: Látlelet az orosz-ukrán háborúról (Békés Márton tollából); Kepe Nóra: A közösségi média önimádó embere (Hidas Zoltán); Horváth Levente: A kínai geopolitikai gondolkodása (Zoltai Alexandra); A népi gondolat a 20. században, szerk. Novák Attila, Pap Milán (Paár Ádám); Francesco Giubilei: A nyugati konzervatív gondolkodás kézikönyve (Pogrányi Lovas Miklós); Helmut Schelsky: A munkát mások végzik el (Galló Béla); Juan Donoso Cortés: Esszé a katolicizmusról, a liberalizmusról és a szocializmusról (Czopf Áron); Jean Respail: Szentek tábora (Kötter Tamás).

Fotó: Facebook

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BékésMárton
2022. november 29. 14:06
A jelzett mondat, ha jól látom, a Népszavában jelent meg, nem a Kommentárban. A Kommentáron - és főszerkesztőjén - az ott megjelent mondatok kérhetőek számon, bár a szerzői szabadságot és a közlést mindig nagy autonómiával tartjuk tiszteletben. Ádám nálunk közölt írásai a nemzeti-konzervatív közegnek is értékesek.
szeekely
2022. november 29. 12:20
A Mandiner archívuma tanúsága szerint 5 évvel ezelőtt szemlézte Csuka Olga filozófusnő egyik írását, aki ez év július 13-án hunyt el. Akkor még sejteni sem lehetett, meddig merészkedik el pl. a gender mozgalom erőszakos nyomulása. De egy finoman fogalmazott mondat előre jelzi a leskelődő veszélyt: "Korunkban a tolerancia eszméjét erőszakos kisebbségek próbálják kisajátítani, amivel társadalmi elfogadottságuk növelésére törekszenek, akár a normális állapotok rovására is." https://mandiner.hu/cikk/20171208_szekelyne_csuka_olga_szekely_zoltan_korrekt_beszed_a_nemekrol Látnoki szavak! Ma már tudjuk, hogy ezek a kisebbségek, köztük az azóta szárnyrakapott BLM és LMBTQ+ mozgalmak ennél jóval többre áhítoznak: az egész világot, benne életünket akarják fenekestől fölforgatni! Noha Magyarföldön jobban állunk, mintha még mindig adósak lennénk egy igazán hathatós, az egész földgolyóbisra kiterjedően érvényes válasszal. Nekünk ezt kell megtalálnunk. Csuka Olga filozófusnő nyugodjék békében!
BékésMárton
2022. november 29. 11:52
Paár Ádám kiváló kutató, örömmel közöljük az írásait a Kommentárban. Tanulmányainak ahhoz a "liberális hangvételhez", amely ma dívik és inkább globális progresszió néven futhatna, semmi köze, hanem inkább a régivágású szabadelvűséghez, amelyet a Kommentár is magáénak vall, a nemzeti-konzervatív értékbázis középpontba helyezése mellett.
lofejazagyban
2022. november 29. 11:38
ez pöpec, Kepe Nóra: A közösségi média önimádó embere című phd dolgozatáról a témavezetője, Hidas Zoltán ír recenziót. Kezdtek elszadeszesedni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!