Íme, a nagyvilág elképesztő változatossága ezúttal sem okoz csalódást. Husángokkal ütlegelt farönktől a KFC sült csirkéin át a rothadó tengeri madarakig bolyongunk a karácsonyi szokások között.
Kinek a Télapó, kinek a Jézuska, kinek decemberben, kinek januárban, de ami biztos, hogy az ajándékozás és az ünnep öröme évről évre elérkezik és végigkíséri a Föld népeit a karácsonyi időszakban. Olykor az idők homályába vesző eredetű, esetenként hajmeresztő szokásokat mutatunk be olvasóinknak északtól délig, keletről nyugatig.
1. Katalónia „gusztustalankodó” farönkje
Szempontunkból – fő az érdekesség! – Katalónia egy igazi aranybánya, ahol kiemelt szerepet kap egy bizonyos karácsonyi farönk. Ezt a farönköt időben, hetekkel az ünnep előtt beszerzik, aztán jól beöltöztetik, nehogy megfázzon. Etetik, itatják: a legfőbb cél, hogy jól táplált legyen. Szenteste a gyerekek imádkoznak, aztán meglátogatják a rönköt. Ezek után jön a fő attrakció:husángokkal kezdik ütlegelni a fadarabot, miközben a következő rigmust kiabálják:
„Kakilj mogyorót és nugátot, te farönk!
Ha nem akarsz szarni, megütünk egy bottal.” A szívhez szóló versike után a katalán gyerekek kibugyolálják a nevezetességet, és rávetik magukat az ajándékokra.
Szintén a katalán karácsony sajátos alakja El Caganer, vagyis „a kakiló férfi”, aki köztéri és templomi (!) betlehemek jelenetein látható lehúzott gatyával, jellegzetes guggoló testtartásban a jászol sarkában. A hagyomány szerint a mókás figura szerencsét és bőséges termést hoz, plusz a régi időkben a spanyol inkvizíció kigúnyolását is szolgálta.
2. Grönland csemegéje, a fókagyomorban rothadó madár
Grönlandon nem kell a szomszédba menni hányingerért karácsony tájékán. Az ünnepi asztal dísze az erjesztett alka (egy tengeri madár), vagyis a kiviak. Na de hogy készül a kiviak?
a fókabőrt összevarják, majd az egész „komplexumot” elássák és érni hagyják – hónapokig, akár fél évig. Egyes források szerint sziklát is hengerítenek rá, hogy az erjedő, sajtszagú, ragacsos csomag levegőt se kapjon és ragadozók se kapjanak rá. A többi megy, mint a karikacsapás: ünnepekre előássák az ínycsiklandozó finomságot, majd a karácsonyfa árnyékában élvezettel falják fel szeretteik körében.
Kiviak, vagyis erjesztett madár tollastul, fókabőrben
3. Az ukránok pókhálóval díszítik a fát
Keleti szomszédaink csillogó pókhálói és műanyag pókjai régi legendát idéznek fel. Egy szegény asszony ócska kunyhóban élt a gyermekeivel, legnagyobb kincsüket, egy hatalmas ünnepi fenyőt nem tudtak feldíszíteni. A nyomorban állítólag
Szenteste a krisztusi szemléletű pókok hálókkal szőtték körbe a fenyőt, ami a reggeli napfény hatására – a gyerekek legnagyobb örömére – ragyogásba borult.
4. Az olaszoknál nem a Mikulás, hanem egy boszorkány ajándékoz
Az olaszok jóságos boszorkánya, La Befana a karácsonyi időszak legvégén, vízkeresztkor ajándékoz. A boszorkányban jócskán keverednek az archetípusok: ősz a haja, púpos a háta, hosszú az orra, ugyanakkor jóságos öregasszony, aki
Sőt még rátesz egy lapáttal: a jó gyerekeknek ajándékot, a rosszaknak szenet szállít házhoz. Az illemtudó olaszok kolbásszal és borral várják a boszit az otthonaikba. La Befana eredete is egy legendából táplálkozik: egy öregasszony szeretett volna jelen lenni a Megváltó születésekor, ám legnagyobb szerencsétlenségére késve érkezett. Így hát a világot járja, mondja a történet, és keresi a Kisjézust – történetesen épp Olaszországban.
5. A norvégok félelmükben eltüntetik a seprűket
A norvégok úgy vélik, hogy démonok, rosszindulatú szellemek is megjelennek a Földön – a Kisjézusal szinkronban. Nem is tétlenkednek, hanem óvintézkedéseket tesznek: december 24-én este, lefekvés előtt egyszerűen eltüntetik a házban található összes seprűt. A cél nyilvánvaló: nehogy egy arra repdeső boszorkány, vagy még ijesztőbb teremtmény akár, kísértésbe essen, és meglovagolja a takarítóeszközt.
6. Venezuelában görkorival járnak a karácsonyi misére
Azt erős katolikus háttérrel, múlttal bíró Venezuelában, annak is a fővárosában, Caracasban december 25-én reggel hömpölygő tömeg érkezik a templomokba – görkorcsolyával. Fontos megjegyezni, hogy a források szerint
Az újkori szokás miatt a hatóságok már reggel 8-tól lezárják a főváros bizonyos útjait az egyéb forgalom előtt, sőt, az utca embere sem marad ki a látványossággá vált karácsonyi dinamizmusból: sok helyütt kávéval, forró csokival és édességgel várják az elszánt görkorisokat.
7. A lengyelek egy plusz vendégnek is terítenek – aki nincs is ott
A lengyel vendégszeretet a karácsonyi szokások szerves része: pluszterítéket tesznek fel az asztalra karácsony este, arra az esetre, ha beállítana egy váratlan vendég. Persze, főleg a modern időkben, ez nem igazán történhetne meg.
8. Izlandon gyereket eszik a karácsonyi óriásmacska
Izlandon a helyzet különösen kritikus, ugyanakkor végtelenül egyszerű – ha a legendát nézzük. Jólakötturin, a szigetország karácsonyi macskája minden gyereket megeszik, aki nem kapott ruhadarabot karácsonyra. A 19. század környékén kialakult hagyomány ugyanazt a célt szolgálja, mint a virgács: jó viselkedésre bírni már a legkisebbeket is. A rémmacska-hagyomány kissé drasztikus, de legalább nem árnyalgat fölöslegesen:
Jó tudni, hogy Jólakötturinn nagyobb, mint egy ház, senkinek nincs esélye ellene. Ez a történet ugyanakkor arra is buzdítja a gyerekeket, hogy adakozzanak és ajándékozzák el a nem használt, régi ruháikat.
Izland gyermekevő macskaszörnye, Jólakötturin
9. Kínában süti helyett alma a nyerő
Kínában egy gyümölcs, egészen pontosan az alma a karácsony sztárja, szó sincs sütemények garmadájáról. Úgy vélik, hogy a hagyomány a kínai alma szó (ping guo) és a kínai szenteste szó (ping'an ye) hasonlóságából fakad. Bár a karácsony nem hivatalos ünnep Kínában, évről évre egyre többen ünneplik.
Úgy tűnik, a „békealmák” váltak az ajándékozás egyik legmegfelelőbb eszközévé: ezek különleges dobozokba vagy színes papírba csomagolt, néha karácsonyi üzenetekkel díszített hagyományos almák.
10. Japán az Japán, ők a KFC-be járnak
A japánok sajátosan élik meg a keresztények szent ünnepét, ami egyszerre tűnik humorosnak, praktikusnak és tiszteletlennek, pedig egyik sem. Bár Japánban a karácsony nem nemzeti ünnep (becslések szerint a lakosság egy százaléka keresztény), a lakosság mégis ízletes módját találta meg az ünneplésnek, vagyis találtatták meg vele. Ahelyett, hogy a családok pulykavacsorához gyűlnének össze,
A hagyomány 1974-ben kezdődött, miután a „Kentucky karácsonyra!” elnevezésű marketingkampány hatalmas sikert aratott a szigetországban. A gyorsétteremlánc megőrizte karácsonyi népszerűségét: egyesek hónapokkal előre megrendelik a dobozukat, a kevésbé szerencsések órákig állnak sorba a karácsonyi csirkéért.
Nyitókép: Caga tió, a katalán farönk (Forrás: Ajuntament Barcelona/Flickr)
Karácsony érvelésével ellentétben a Kehi szerint is időbeli összefüggés van a Lánchíddal kapcsolatban lefolytatott közbeszerzés és a Vig Mór cégének történt gyanús utalások között.
A 99 Mozgalom ügyében házkutatást tartottak egy képviselőnél, aki ráadásul nem cáfolta a hírt.
Nálunk nincs hálaadás. Nálunk Karácsony van.
Az ünnep sem akadályozta meg az orosz hadsereget abban, hogy lője az ukrán terülteteket.
Sikerült elektronikus nyomkövetővel hazaküldeni őket.
Május 3-án, pénteken 18 órától 5-én, vasárnap éjfélig lezárják a Szabadság hidat, valamint esténként a Fővám teret és a Közraktár utcát a Bakáts utca és a Fővám tér között.
Joshua Dean állítólag egészséges volt egészen két héttel ezelőttig.
