A Migrációkutató Intézet elemzéséből kiderül, hogy az alig több mint tíz év múlva a Brüsszelben többségbe kerülő muszlimok hogyan vélekednek a nyugati kultúráról, valamint az iszlám helyzetéről.
2017 január elején a Le Soir nevű folyóirat hozta nyilvánosságra egy belgiumi, nagyrészt brüsszeli muszlimok körében végzett felmérés eredményeit, melyek sokkolták a baloldali és liberális köröket – írja elemzésében a Migrációkutató Intézet. Az Intézet szerint a felmérés eredményei úgy értelmezhetőek, mint az integráció kudarcának egy újabb bizonyítéka. A felmérés eredményei azért is vetnek fel fontos kérdéseket, mert Brüsszelben 2030-ra várhatóan többségbe kerülnek a muszlimok, akik már most a népesség negyedét teszik ki.
A kutatás főbb kérdései a muszlim bevándorlók nyugati kultúrához való kapcsolódását, az iszlám és Európa kapcsolatáról való véleményüket és az iszlámhoz való viszonyulásukat igyekeztek felmérni. Ez alapján a válaszadók 82%-a azt gondolja, hogy olyan életmódot folytat, ami közel áll a nyugati életstílushoz;ugyanakkor 51%-uk nem szereti az európai kultúrát és a nyugati életmódot – például a nők autonómiáját –, vagy bizonytalan a kérdésben. Ezt az ambivalenciát az magyarázza, hogy a bevándorlók képesek magukra ölteni a fogyasztói magatartást, ám elvi és erkölcsi kérdésekben távol állnak az európai szemléletmódtól.
A megkérdezettek közül körülbelül kétszer annyian gondolják azt, hogy a belga törvények az iszlám törvényei felett állnak, mint fordítva. Ott viszont már egyenlő az arány, hogy előnyben részesítenének-e egy, a Koránon alapuló politikai rendszert, avagy elleneznének-e egy ilyen berendezkedést. Az Intézet a Pew Research Center 39 országban végezett felmérésére is hivatkozik, amely eredményei szerint az európai muszlimok kétharmada szeretné, ha a saría lenne a hivatalos jogrend.
A terrorista akciókat ellenben szinte mindegyik muszlim ellenzi. Alig pár százalék volt bizonytalan vagy értett egyet a merénylők akcióival. Emellett a válaszadók fele úgy véli, hogy a terrorizmus legyőzése érdekében az iszlám átfogó reformjára lenne szükség, amely megszabadítaná a vallást dogmatikus olvasatától.
Az elemzés végül megemlíti a csendes többség problémáját. A felmérésből ugyanis kiderül, hogy van egy stabil, kétharmados csendes többség, akik szívesen látnának egy olyan iszlám-értelmezést, amely lehetővé tenné, hogy jobban beilleszkedjenek az európai társadalmakba; azonban a másik oldalon van egy hangos kisebbség, mely a kulturális elkülönülés pártján áll. Az elemzés szerint a kisebbség hangossága ellensúlyozza, hogy kevesebben vannak – ugyanis a történelmet kezdeményező emberek írják, akiket a többség követ. Amíg ez a kisebbség lesz a hangos, addig a szakadék megmarad a muszlim bevándorlók és a nyugati társadalom között.
A teljes elemzés elérhető az Intézet oldalán.
Kalifátus létrehozását is követelték szombaton azon a hamburgi tüntetésen, amelyen ezren vettek részt. Olaf Scholz német kancellár szerint „következményekkel” kell számolni.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
A 2004-es bővítés az Európai Unió utolsó sikeres vállalkozása.
Amichai Chikli a Likud politikusa, Izrael diaszpóraügyi minisztere lapunknak a woke-ról és az iszlamistákról, Sorosról, Orbánról és „Londonisztánról” is beszélt.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója arról is beszélt, hogy „a baloldal elvenné a magyarok pénzét”.
Olcsó, alacsony a működési költsége, kicsi és elektromos.
Vitályos Eszter a munka ünnepe alkalmából emlékeztetett, hogy mekkorát fejlődött a hazai gazdaság és foglalkoztatottság a nemzeti kormány vezetése alatt.
Az 1990 végéig megépült családi házak energia-korszerűsítését célzó Otthonfelújítási Program (OFP) kapcsán új elemek jelentek meg. Így például a vissza nem térítendő támogatás összege 5 százalékkal tovább növelhető, ha a kötelezően előírt 30 helyett 40 százalékos energiahatékonysági javulást ér el a pályázó. Továbbá a zártkerti és a külterületi ingatlanok tulajdonosai is pályázhatnak, illetve a minimális tulajdoni hányadra sincs előírás.
