„A hibák el lettek követődve” – Németes, felelősséget mázoló, szenvedő szerkezetben néz szembe a CDU azzal, hogy balra tolták magukat
A CDU innentől teljes gőzzel ráfordulhat az igazi céljára, hogy még nagyobb baloldali fordulatot építsen.
Migrációügyben keményedő CDU, feminista Európát hirdető és népszerűségben hasító Zöldek, maradék erejüket megmutatni akaró szocdemek, keményen EU-kritikus AfD-sek, no és a magyar jobboldallal egészen jó viszonyt ápoló listavezetővel felálló liberálisok: így futnak neki a német pártok az EP-választásnak!
Írta: Greczula Levente László
– Weber ist Ihnen unbekannt? – kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
– Ki volt az? – kérdezte a német őr.
– A Néppárt csúcsjelöltje – magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A bajor politika egyik legnagyobb alakja. És például Keller?
– Kik ezek? – kérdezte az őr.
– Politikusok – mondta dr. K. H. G. – Meuthen nevét sem ismeri?
– De ismerem – mondta a német őr.
– És Barley-t?
– Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t. (Örkény után)
Május 26-án eldől, hogy melyik 96 politikus képviselheti a német választókat az Európai Parlament következő ciklusában. Noha Berlin az elmúlt években komoly energiákat fektetett az európai projektbe, egy friss közvéleménykutatás szerint a német választók többsége egyik párt listavezetőjét sem ismeri – vagyis a kampány hajrájában sem lazsálhatnak a pártok marketingesei.
De mit ígérnek ezek a pártok? Kik ültetnék be az ENSZ BT-be az EU-t és kik nem tettek még le a kvótarendszerről? Kik akarnak közös európai hadsereget, ki fordítaná meg a brexitet, ki nyitna legális migrációs útvonalakat Európába? A Politico mandátumbecslése alapján a legerősebb pártok programjait tekintjük át.
A legfrissebb felmérések szerint a CDU/CSU 31, a Zöldek 18, a szocdemek 17, az AfD 11, a liberálisok 7 és a radikálbalos Linke szintén 7 százalékon áll.
Kramp-Karrenbauer első nagy megmérettetése
Hátraarc
Manfred Weber viszonylag alacsony ismertsége ellenére az uniópártok (a kereszténydemokrata CDU és a keresztényszociális CSU) első helye a legvalószínűbb a németországi EP-választáson. A Politico 29 parlamenti széket jósol nekik, ami visszaesés az eddigi 34-hez képest. A május 26-i választás lesz az első komoly megmérettetés, amin Annegret Kramp-Karrenbauer vezetésével vesz részt a CDU. Az Európai Néppárt csoportjához tartozó pártszövetség a „biztonság – jólét – béke” hármas jelszót emelte idei kampányának középpontjába, mindezt természetesen a szociális piacgazdaság alapjain.
A CDU-CSU programja szerint a pártszövetség állandó helyet szánna az Európai Uniónak az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az uniós kül- és biztonságpolitikai együttműködés felpörgetésének érdekében szeretnék elérni, hogy egyszerű többséghez kössék a döntéshozatalt ilyen kérdésekben az eddigi egyhangúság helyett. A biztonsági együttműködés erősítésére Nagy-Britannia bevonásával egy európai biztonsági tanácsot is létrehoznának. A CDU-CSU egy európai védelmi unió kialakítását is célszerűnek tartaná, és ez pontosan az, aminek látszik: közös európai hadsereget szeretnének felállítani, méghozzá 2030-ig.
A migrációra vonatkozó fejezetet olvasva az a benyomásunk, hogy 2015-höz képest gyakorlatilag hátraarcot mutatott be a pártszövetség.
azok elbírálására pedig európai tranzitcentrumokat hozna létre, ahol a menedékkérőknek kérelmük elbírálásáig tartózkodniuk kellene. A szövetség bővítené a biztonságos harmadik államok körét, több afrikai és közel-keleti állammal pedig a Törökországgal kötötthöz hasonló megállapodást szeretnének elérni a menekültek visszatartásával kapcsolatban.
A lassan tragikomédiává váló brexittel kapcsolatban a pártszövetség minden eshetőségre igyekszik felkészülni: ahogy fogalmaznak, nyitva hagynák az ajtót az Egyesült Királyságnak, és folytatnák a szoros együttműködést is, de a válogatást nem engednék: valaki vagy tagja az EU-nak, vagy nem, de az előnyökre igent, a kötelességekre pedig nemet mondani nem lehet.
Ska Kellerrel a világbékéért és minden másért
Gendercsillag
A Bündnis 90 / Die Grünen akár 17 mandátumra is esélyes lehet az EP-ben a Politico szerint, ami egyrészt hattal több, mint az előző ciklusban, másrészt eggyel több, mint amire a szocdemek számíthatnak idén. A Zöldek tehát nagy erőkkel készül az EP-választásra, a párt gendercsillagokkal bőségesen teletűzdelt programja 197 (!) oldalas. A listavezető Ska Keller második ciklusára készül az EP-ben.
A The Greens / European Free Alliance pártcsaládba tartozó Zöldek egy
aminek a klímaváltozás, a globalizáció és a nacionalizmus a legnagyobb ellensége.
Előbbivel kapcsolatban túl sok újdonságot nem találunk a Zöldek programjában: be kell zárni a széntüzelésű- és atomerőműveket és a megújuló energiaforrásokra kell költeni. A zöld és mobil Európa létrejöttét a több elektromos autó, kerékpárút és színvonalas vasúti összeköttetés hivatott biztosítani.
A globalizáció komoly kihívás elé állítja az öreg kontinenst, erre pedig a nemzetközi intézmények megreformálásával és az EU komolyabb szerepvállalásával kíván válaszolni a párt. Érdekes, hogy ők is beültetnék az Uniót az ENSZ BT-be, cserébe viszont hosszú távon megszüntetnék a vétózás lehetőségét.
A Zöldek igyekeznek csökkenteni az EU demokratikus deficitjét, vagyis a választók számára áttekinthetőbbé és főként ellenőrizhetőbbé tennék a döntéshozatali folyamatokat. Erősítenék a civil társadalmat is: ennek központjában főleg azok a tagállamok állnak, ahol az NGO-k munkáját megnehezítik a kormányok.
és sajnálja, hogy bizonyos jobboldali populistáknak köszönhetően ez nem „magától értetődő.” A munkavállalás céljából bevándorlók helyzetének megkönnyítésére közös európai migrációs jogszabályokat hozna a párt, melyek az ENSZ migrációs paktumán alapulnának. A menekültek számára legális migrációs útvonalakat létesítenének, ahol nem kell az embercsempészektől tartani.
A brexittel kapcsolatban meglehetősen szigorú a párt: a kilépés nem kívánságműsor, a középpontban a polgárok helyzetének és az írországi békének kell állnia – minden más pedig csak azután kerülhet szóba, hogy a polgárok jogainak sértetlensége biztosítottá vált.
Katarina Barley beleerősítene
#aválaszeurópa
A hosszú évek óta mélyrepülésben lévő szociáldemokraták (SPD) számára kulcsfontosságú lesz ez a választás: ha ezen sem sikerül tisztességesen helytállni, az komoly kérdéseket vet fel a párt jövőjével kapcsolatban – a szó szoros értelmében. A párt listavezetője a közismert Katarina Barley, Németország jelenlegi igazságügyi minisztere. A Politico becslése szerint az SPD így is csak a képzeletbeli dobogó harmadik fokára férhet fel, 16 mandátumra lehet esélye.
Az SPD – jó szokásához híven – a szociális, demokratikus és szabad Európa ígéretével kampányol, a legfőbb fenyegetést szerintük Oroszország, az America First, Kína és a jobboldali populizmus és nacionalizmus jelenti.
A szociális Európa kapcsán idén a (gyermek)szegénység felszámolása és a tisztességes minimálbérek ígérete kerül terítékre. A párt szigorúbban adóztatná a nagyvállalatokat, különösen a digitális piacon szereplőket. A közösen kivetett adóbevételek egy közös költségvetésbe folynának be – igaz, ez egyelőre csak az eurót használó tagállamokra vonatkozna.
Az EU demokratizálását magán az Unión kezdené az SPD: több európai szintű vitát és európai választási listákat szeretnének, valamint kiszélesítenék az EP jogköreit is – többek között a Parlament is kezdeményezhetne jogszabályalkotást (ez jelenleg a Bizottság privilégiuma).
A szabad Európa kérdésében viszont már vastagabban fogott Barley-ék ceruzája: a demokratikus és jogállamisági alapértékeket figyelmen kívül hagyó tagállamok búcsút mondanának uniós pénzeik egy részének.
Az SPD szerint Európának minimum kettős szerepe van a nemzetközi biztonsági együttműködésben: egyrészt meg kell menteni a nemzetközi fegyvermentesítési rezsimet, másrészt tovább kell exportálni a békét és stabilitást. A párt ezért szívesen látná az EU-t az ENSZ BT-ben és a közös európai haderő felállítását is támogatja.
A szocdemek szerint a migrációt kiváltó okokkal kell megküzdeni, nem magával a migrációval. A párt ezért egységes menedékjogi eljárást szeretne minden tagállamban, a dublini rendszert pedig egy szolidáris elosztási kulccsal helyettesítené. A Zöldekhez hasonlóan az SPD is európai szinten szabályozná a legális bevándorlást annak megkönnyítése érdekében.
Prof. Dr. Jörg Meuthen láthatóan a szöveges üzenetekben hisz
Minden ellen
A fősodrú német médiában rendre szélsőjobboldalinak címkézett Alternative für Deutschland (AfD) akár 11 mandátumra is esélyes lehet május 26-án. A Salvini nevével fémjelzett szövetségbe tartozó párt listavezetője, Jörg Meuthen a második legismertebb csúcsjelölt a mostani kampányban.
Az AfD szintén terjedelmes programmal készül a választásra. Meuthenék viszonylag egyszerű megoldásokat kínálnak az EU problémáira: az EP-t meg kell szüntetni, a tagállamok szuverenitását vissza kell állítani; ha ez nem sikerül, akkor
Az AfD a kül- és biztonságpolitika kérdésében is kevesebb Európát szeretne: hallani sem akarnak közös európai haderőről (hiszen a NATO megvédi Európát), fel kell hagyni az Oroszország elleni szankciókkal, a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat pedig be kell fejezni. A közös külpolitika helyett a bilaterális együttműködéseket részesítenék előnyben.
A migrációval kapcsolatban a tagállamok kezébe adná vissza a döntés jogát az AfD, mivel szerintük csak a nemzeti parlamenteknek van joguk döntést hozni ebben a kérdésben – a cél Európa kulturális profiljának és identitásának megőrzése.
Fideszes-liberális két jó barát
Bátran változtatni
A hagyományosan a „mérleg nyelve” funkciót betöltő, liberális szabaddemokraták (FDP) a „Kihasználni Európa esélyeit” című programmal készül az EP-választásokra. A Politico becslése szerint a Verhofstadt-féle ALDE & En Marche családba tartozó párt 7 képviselői helyet gyűjthet be május 26-án. A párt listavezetője Nicola Beer – aki nyugati liberálisként egészen közeli, baráti kapcsolatokat ápol a magyar jobboldallal: például Balog Zoltán adta őt össze férjével Budapesten.
Az FDP programja szerint
de jelenleg egy válságos időszakot élünk: az Unió túl sokszor veszik el a részletekben, az európai elitek önérdekkövetők, a bal- és jobboldali populisták pedig aláássák az EU egységét.
A párt közelebb hozná az Uniót az emberekhez, szélesítené az EP jogköreit, 2022-ig pedig – a múltbeli kudarcra fittyet hányva – új konventet hívna össze, amely alkotmányt adna az EU-nak. Mindezt egy cél érdekében: egy demokratikus szövetségi államban szeretnék egyesíteni Európát. Ugyanakkor azt is lehetővé tennék, hogy az európai integráció iránt kevésbé lelkesedők egy másik „sebességbe” kerüljenek át, hogy ne hátráltassák a többieket.
A szabaddemokraták is beültetnék az EU-t az ENSZ BT-be, a kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek pedig felszólalási jogot adnának az ENSZ Közgyűlésben. Támogatják a közös európai védelmi politika kialakítását, a védelmi uniót, legvégső soron pedig a közös európai hadsereg felállítását is.
A párt továbbfejlesztené a Frontexet, hogy valódi határvédelmi szerv lehessen belőle önálló jogkörökkel. Ezzel párhuzamosan közös bevándorlási politikát és jogszabályokat szeretnének, amelyek
Az FDP emellett a dublini rendszer megreformálását és a menedékjoggal rendelkezők újraelosztását is szükségesnek tartja.
A szabaddemokraták veszteségként értékelik a brexitet, és abban reménykednek, hogy a britek még meggondolják magukat. A különválásnak mindenképpen rendezett keretek között kell végbemennie, az FDP pedig továbbra is partnerként tekint majd a szigetországra.
Szélsőbal a neoliberálisok és a jobboldal ellen
A szélsőbalos Linke programjáról itt olvashat minden érdeklődő elvtárs: milliók szolidáris Európáját építenék a milliomosok Európája helyett, természetesen európai és világbékét is szeretnének, emellett emberbarát munkavilágot, a szegénység megszüntetését és a piaci-kapitalista nézetek visszaszorítását követelik.
Programjuk középpontjában a multicégek és a konszernek által meghatározott uniós politikák átalakítása, reformja, a neoliberálisok és jobboldallal szembeni fellépés áll.